Milyen „emberséges” Heródesről beszél Magyar Péter?
A politikusoktól pedig csak annyit kérnék, hogy a csatározásaikból hagyják ki Jézus Krisztus személyét és az evangéliumot, és legfőképpen olvassanak több Bibliát.
Bár a szabadkereskedelem és a szabadpiac korszakában élünk, mégis rendre találkozhattunk a gazdasági patriotizmussal és annak liberális formáival. A 21. században a fejlett, liberális piacgazdaságok is erőteljesen – bár álcázva – támogatják a kritikus ágazatokban működő vállalataikat és szinte bármit megtesznek azok védelme érdekében. Ez a gyakorlat egyre nyilvánvalóbbá vált a koronaválság alatt, hiszen már szigorú törvényeket is láthattunk a spekulatív külföldi felvásárlások, nyugaton főleg a kínai befektetések ellen. Egy új jelentés szerint mindennek eredményeképpen nagymértékben növekedhet a védelem alatt lévő kritikus infrastruktúra piaci értéke a következő évtizedben. Jól jártak azok, akik e területen tulajdont szereztek az elmúlt években?
„A tőkének nincs nemzetisége” – szokták hangsúlyozni a (neo)liberális közgazdászok. Ennek ellenére a gazdaságpolitika új aranyszabályává válhat a gazdasági patriotizmus. Világszerte védik ugyanis a kormányok a kritikus ágazatokban működő vállalataikat, elutasítva egyre több külföldi befektetést. Épp a liberális piacgazdaságok voltak azok, amelyek a legkeményebb intézkedéseket hajtották végre a hazai szektorok védelme érdekében, ilyen volt az Egyesült Királyság, Kanada vagy Ausztrália.
Egy friss jelentés szerint ráadásul
A kutatás szerint 2020-ban a piac mérete globálisan elérte a 128,9 milliárd dollárt, 2025-ig pedig 152,3 milliárd dollárra növekszik, 3,4 százalékos éves növekedési rátával, ami a 2020 és 2027 közöti időszakban túllépi a 7 százalékot.
A jelentést a Verified Market Research vezető globális kutató- és tanácsadócég készítette, amelyben nem csupán a piac méretéről, de a várható trendekről, korlátozásokról, illetve technológiai változásokról is beszámoltak. Az intézet szerint „a kritikus infrastruktúra védelme olyan eszközök, rendszerek és hálózatok védelmeként határozható meg, amelyek szükségszerűek az adott gazdaság, nemzet, vagy annak közegészségügyének és biztonságának megvédése érdekében.”
Ide már nem csak az építőipar, a repülőterek, az egészségügy vagy hasonló, a gazdaság megfelelő működéséhez elengedhetetlen iparágak és infrastruktúrák tartoznak, hanem az adatok, illetve a kiberbizontság is.
A jelentés szerint a dolgok internete (Internet of Things) felemelkedésével és a felhőalapú technológiák bevezetésével egyre inkább növekszik a biztonság megsértésének lehetősége és a számítógépes támadások száma is (gondoljunk arra, hogy épp a közelmúltban halt meg egy beteg egy német kórházban egy hekkertámadás miatt). A kutatócég úgy véli, hogy ez a technológiai változás vezérelheti a jövőben megjelenő drasztikus növekedési ütemet a piacon.
Mivel Észak-Amerika a technológiák „korai alkalmazója”, ezért a Verified Market Research szerint a régió várhatóan a legnagyobb piaci részesedést teszi majd ki az előrejelzett időszakban. Az Egyesült Államok és Kanada bőséges forrásokkal rendelkeznek az új technológiákba történő beruházásokhoz.
Az Egyesült Államok a Committee on Foreign Investment bizottság keretében egyébként korábban 16 ágazatot nyilvánított kritikus infrastruktúrának, de az egész észak-amerikai régió különféle megoldásokat dolgoz ki a kritikus infrastruktúra védelmére, írja a jelentés – ezzel lényegében egy kormányzati igények által vezérelt piac jön létre a területen.
Érthető a növekedés ha arra gondolunk, hogy olyan liberális piacgazdaságok, mint például Kanada is
de az ország már a válság előtt is így cselekedett, ahogyan Ausztrália is, ahol a járvány okozta válság alatt komoly nemzetbiztonsági felülvizsgálat alá sorolták a külföldi befektetéseket.
Az ország már 2017-ben létrehozta a Critical Infrastructure Centre (CIC) felülvizsgálati testületet, ami egy olyan intézmény, amely kimondottan a kritikus infrastruktúrák védelmével foglalkozik.
A kritikus infrastruktúra-védelem piacának bővülése talán egy másik jel is lehet arra, hogy teljesen megváltozhat a gazdasági gondolkodás a járvány után, így visszatérhet a gazdasági sokszínűség – és azon országok, amelyek ezt időben felismerték, nem hallgatva a főáramú, liberális akadémiai hangokra, most konkrét, pénzben mérhető előnyökre tesznek szert.