Az építőipart nem közvetlenül a korlátozások hatásán keresztül, hanem a megrendelők elbizonytalanodása révén sújtja a koronavírus válság, ami a rendelésállomány csökkenésében tükröződik – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik 10 százalék körüli éves visszaesést várnak az ágazatban, amely így idén már nem fog hozzájárulni a GDP növekedéséhez.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi jelentése szerint júliusban az építőipari termelés 21,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi magas bázistól, júniusihoz mérten 3,5 százalékkal emelkedett a teljesítménye, az első hét hónapban 9,8 százalékkal csökkent az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint júliusban az építőipari termelés visszaesését inkább a kereslet csökkenése okozhatta, tekintettel arra, hogy az adott időszakban a vírushelyzet nem volt súlyos. A vállalatok, illetve az állami és önkormányzati szereplők a csökkenő bevételek és a bizonytalanabbá váló gazdasági helyzet miatt vélhetően elhalasztották beruházásaik egy részét, ami kihat az építőipar teljesítményére. Ebből az is következik, hogy
Az építőipari kereslet élénkítése tehát hozzá tudna járulni a gazdaság újraindításához. Ezt segíthetné elő az új lakások kedvezményes áfakulcsának visszavezetése is – tette hozzá az MTI-nek küldött kommentárjában.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a friss építőipari adatok megfelelnek a várakozásoknak, a járvány miatt számottevő hanyatlásra volt kilátás. A csökkenés részben a magas bázissal magyarázható, jegyezte meg.
Hozzátette: a kilátásokban nincs javulás, mégpedig azért, mert az ágazat jövőbeni teljesítményét meghatározó új megrendelések volumene jelentősen visszaesett. Úgy látja a júliusi zuhanás lehet az idei mélypont az építőiparban, a következő hónapokban kedvezőbb adatokra lehet számítani. Ugyanakkor mínuszban marad az ágazat,
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint az építőipari visszaesés mértéke több ágazattal összehasonlítva továbbra sem kiugró, de úgy tűnik, hogy ez az ágazat sem tudta függetleníteni magát a korlátozások hatásától és a teljesítmény csökkenése a GDP szempontjából sem kedvező. A rendelésállományban jelentős csökkenés az egyéb építményeknél látszik az uniós források kifutásával párhuzamosan, de pont ez az ahol a kormányzat gazdaságélénkítési céllal új beruházásokat indít és indíthat a kereslet stabilizálása érdekében. Ha nem történik meg a viszonylag gyors gazdasági helyreállás, akkor keresleti oldalról érheti majd negatív hatás az iparágat a vásárlóerő elhúzódó csökkenése miatt, ami elsősorban a lakásberuházásokat, és a felújításokat húzhatja vissza. A jóval jelentősebb volument képviselő üzleti és ipari célú beruházások azonban továbbra is az eredeti menetrend szerint zajlanak és hosszan elhúzódó válság nélkül ebben nem is várható érdemi változás – állapította meg a Takarékbank vezető elemzője.
(MTI)
Nem szabad hagyni, hogy a politikai korrektség jegyében elfojtsák az európai polgárok józan többségének közvetlen vagy az általuk megválasztottakon keresztül érvényesülő akaratát.
Egyre vonzóbb célpontnak számít hazánk.
Hoppál Hunor és Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó azt járják körül, mennyibe kerül a háború Magyarországnak, és milyen előnyökkel járna egy mielőbbi béke.
Megreformálják a vendégmunkásokra vonatkozó szabályokat.
Kellemetlen meglepetés.
Egyre rosszabb a helyzet a nyugati országban.
Kétségbeesett próbálkozás, nézzük el neki.
Peti nem vergődik, hanem süt, mert ez nyilván nem vergődés.