A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves konjunktúramutatója júliusban mínusz 6 pontra emelkedett az egy negyedévvel korábbi mínusz 18-ról, ami azt mutatja, hogy a tavaszi mélyponthoz viszonyítva javultak júliusban a cégvezetők várakozásai – közölte az MKIK GVI az MTI-vel csütörtökön.
A 2010-ben megkezdett felmérés történetében az előző negyedévben fordult elő először, hogy negatív tartományba került a mutató, ami a mostani emelkedés ellenére továbbra is fennáll.
Közölték: az előző, áprilisi eredményeket jelentősen befolyásolták a járványra és az ezzel összefüggő gazdasági leállásra vonatkozó első benyomások, a júliusi adatok pedig már a kijárási korlátozások feloldását követő újraindulással kapcsolatos tapasztalatokat is mutatják.
A negyedéves bizonytalansági mutató értéke júliusban 41 ponton áll, ami 11 ponttal alacsonyabb az előző negyedévinél. Ez arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése az áprilisi, kiugró mértékű bizonytalanságot tükröző adathoz képest ismét egyöntetűbbé vált, azaz a járványhelyzetből adódó kiszámíthatatlanság a vállalatvezetői véleményekben érzékelhetően csökkent – írták.
A negyedéves konjunktúramutató értéke a kereskedelmi vállalkozások esetében a legmagasabb (+5 pont), az építőipari cégek körében +2, a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek esetében -6 pont, míg a feldolgozóipari cégek körében -9 ponttal a legalacsonyabb. Az előző negyedévhez képest a szolgáltató vállalatok esetében 15, a feldolgozóiparban 14, a kereskedelmi cégek körében 7, az építőiparban pedig 3 pontos emelkedést mértek.
A júliusi almutatókból az MKIK szerint megállapítható: a vállalkozások vezetői – az elmúlt időszak termelési szintjének kivételével – rendre lényegesen optimistábban ítélik meg a vizsgált szempontokat a 2020. áprilisi szinthez viszonyítva. Az előző negyedévhez képest a legnagyobb mértékű javulás a várható jövedelmezőség, illetve a kapacitáskihasználtság várható szintjére vonatkozóan tapasztalható. Az előző év azonos időszakához képest viszont – a kapacitáskihasználtság várható szintje kivételével, amely esetében a mutató értéke lényegében megegyezik egy évvel ezelőtti szintjével – minden mutató esetében lényegesen negatívabb a vállalatok helyzetértékelése, mint 2019 júliusában.
A júliusi adatok alapján a várható kapacitáskihasználást, illetve a létszámvárakozásokat tekintve a nagyvállalatok optimistábban ítélik meg helyzetüket a kkv-khez képest, a várható jövedelmezőség megítélése pedig azonos a két kategóriában. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások helyzetértékelése pozitívabb a jelenlegi és a várható üzleti helyzet, a jelenlegi jövedelmezőség, a jelenlegi rendelésállomány, a várható beruházási aktivitás, az elmúlt félév termelési szintje, valamint a várható termelési szint tekintetében.
Áprilishoz képest a nagyvállalatok és a kkv-k körében egyaránt számottevően emelkedett a legtöbb vizsgált mutató értéke, egyedül az elmúlt időszak termelési szintje mutat – összefüggésben a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések gazdasági hatásaival – mindkét kategóriában csökkenést az előző adatfelvételhez képest.
Az intézet 2010 óta negyedévente mintegy 400 cégvezetőt kérdez meg konjunktúrafelmérésében cége üzleti helyzetéről és kilátásairól. A mutató a pozitív és a negatív helyzetértékelést adók arányának különbsége, mínusz 100 és plusz 100 közötti értékeket vehet fel. Mínusz 100-at akkor, ha minden cég negatívan, plusz 100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora 2026 elején megjelent könyvecskéjében átfogóan mutatja be a tudománypolitika, a kutatás és a keresztény szemlélet viszonyát és helyes útját.
Zéró korrupció, béke és tisztelet – íme, az új társadalmi szerződés!
A szakértők egy hárompárti parlament felállásával számolnak.
Egy friss kutatás szerint a helyzet kezd kicsúszni a családok kezéből.
A kormány családokat és gazdaságot is védő intézkedésével a lakosság kétharmada ért egyet.
Az egyik kesztyűt a Tisza sikerrel vette fel helyettünk: visszaszerezte az elrabolt nemzeti jelképeket.
Ennyi volt.
