A koronavírus következtében kialakult válsághelyzetben naprakész információk szükségesek, de a hivatalos statisztikai adatok csak számottevő késéssel érhetőek el, ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a vállalati szektor aktuális állapotának feltárása céljából vállalati felméréseket végzett, amelyek eredményeiről írt cikket a jegybank két munkatársa, Fekete Ádám és Nyitrai Tamás az Infostart portálra.
Az első felmérésre március végén került sor a járvány elsődleges hatásainak felmérése céljából. A második, június végi felmérés célja a hosszabb távú hatások, illetve a kilábalás megindulásának vizsgálata volt. Az eredmények alapján a gazdasági helyreállást jelzi többek között, hogy jelentősen csökkent a beszállítókkal kapcsolatban fennakadásokat tapasztaló vállalkozások és a leépítést tervező cégek száma, míg nőtt a létszám növelését tervezők aránya.
Az MNB online felmérésében márciusban közel 4900, júniusban pedig 1100 vállalat vett részt. A kérdőív elérhetőségét a legfontosabb ágazati érdekképviseletek és a kereskedelmi bankok juttatták el a vállalatokhoz. A kérdések 5 fő területet vizsgáltak: a kereslet változásait, a beszállítói láncban tapasztalt fennakadásokat, a foglalkoztatással és beruházással kapcsolatos terveket, a likviditási helyzetet és a Növekedési Hitelprogramban részt vevő vállalkozásokat.
A felmérésekben döntően (98 százalék) a mikro-, kis- és középvállalati szektor vett részt. A kitöltők mintegy 70 százaléka mikrovállalkozás volt. A kis-, közép- és nagyvállalatok 20, 8, illetve 2 százalékos arányban képviseltették magukat. A felmérésekben résztvevők mintegy kétharmada a szolgáltatószektorban működik, az ipar és a mezőgazdaság aránya átlagosan 27, illetve 6 százalék volt. A válaszadók fele a közép-magyarországi régióban működik, a másik két hazai nagy régió vállalkozásai mintegy 25-25 százalékos arányban vettek részt az MNB felméréseiben.
Növekvő árbevétel és kereslet
Március végén a felmérésben részt vevő vállalatok árbevétele a válság előtti szint 63 százalékának felelt meg átlagosan, ami a június végén kapott válaszok szerint átlagosan 77 százalékra nőtt.
A második felmérés válaszadóinak 37 százaléka vélekedett úgy, hogy legalább fél év szükséges ahhoz, hogy árbevételük újra elérje a válság előtti szintet, amely nagyságrendileg megegyezik a negyedévvel korábban tapasztalt 43 százalékos aránnyal. Az árbevétel növelését a júniusi felmérés eredményei szerint leggyakrabban (55 százalék) a kereslet hiánya akadályozza, de jelentős arányban említették a válaszadók a korlátozó intézkedéseket (24 százalék) és a finanszírozási források hiányát is (23 százalék is).
Csökkenő fennakadások a beszállítói láncokban
Március végén a válaszadók 63 százaléka tapasztalt fennakadásokat a beszállítókkal kapcsolatban, ami a járványügyi helyzet fokozatos javulásával és a korlátozó intézkedések részleges feloldásával párhuzamosan június végére 19 százalékra csökkent. A koronavírus okozta beszállítói problémák miatt a két hétnél hosszabb leállások aránya számottevően, 58-ról 42 százalékra csökkent a márciusi felméréshez képest.
Emelkedik a létszám növelését tervezők aránya
A márciusi 2 százalékról júniusra
míg a leépítést tervezőké a márciusi 30 százalékról 5 százalékra csökkent. A kitöltők 70 százaléka nem változtatott a foglalkoztatottak számán az elmúlt 3 hónapban, és ugyanilyen arányban vannak azok, akik ezt nem is tervezik a következő negyedévben. Utóbbi 15 százalékponttal magasabb a negyedévvel korábbi felmérés eredményéhez képest.
A márciusi felmérésben kapott válaszok szerint a vállalatok jelentős arányban (46 százalék) vezettek be távmunkát, valamint részmunkaidős foglalkoztatást (44 százalék), továbbá szabadságok kiadásával (43 százalék) is törekedtek a létszám megtartására. A helyzetet nehezítette, hogy a márciusi válaszadók 47 százaléka esetén a távmunka egyáltalán nem volt megoldható elsősorban (73 százalék) a tevékenység jellege miatt.
Az NHP gyorsítja a tervezett beruházások megvalósulását
A járvány a válaszadók mintegy 40 százalékánál okozott likviditási problémát. A júniusi válaszadók közül legtöbben (25 százalék) a közterhek fizetése kapcsán tapasztaltak nehézséget. 41 százalék volt azok aránya, akik 1 hónapnál tovább is fenn tudnák tartani fizetőképességüket abban az esetben, ha a járvány egy esetleges második hulláma miatt újra kiesnének bevételeik, amely nagyságrendileg megfelel a negyedévvel korábbi felmérésben kapott 38 százalékos aránynak.
A júniusi válaszadók a hitelből tervezett beruházások 14 százalékát tervezik elhalasztani a járvány miatt, amely 19 százalékponttal alacsonyabb a március végén tapasztalt aránynál. A második felmérés adatai szerint legnagyobb arányban a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban (65 százalék) és az építőiparban (58 százalék) terveznek beruházásokat ebben az évben. Ez az arány a humán-egészségügyi, szociális ellátás (17 százalék) és az oktatás (26 százalék) területén működő válaszadók körében volt a legalacsonyabb. A beruházási hitellel rendelkező vállalkozások legnagyobb arányban (39 százalék) növekedési hitellel is rendelkeznek.
*A válaszlehetőség nem szerepelt a márciusi felmérésben
Az NHP-s hitellel rendelkező vállalatok sikeresebben vészelték át a válságot
A Növekedési Hitelprogram eddigi szakaszaiban forráshoz jutó vállalatok válaszai alacsonyabb sérülékenységet tükröznek az NHP-s hitellel nem rendelkezőknél. A járvány az NHP-körbe tartozó válaszadók 55 százalékánál okozott visszaesést az árbevételben a kitöltők egészére jellemző 66 százalékkal szemben a júniusi felmérés eredményei alapján.
amely 20 százalékponttal haladja meg a júniusi felmérésben résztvevők átlagát.
A növekedési hitellel (is) rendelkező válaszadók 52 százaléka 1 hónapnál tovább is fenn tudná tartani fizetőképességét, ha a járvány egy esetleges újabb hulláma esetén nem lenne a vállalatnak árbevétele, ami 11 százalékponttal haladja meg a második felmérésben résztvevők teljes körében tapasztalt arányt. A foglalkoztatottak számát az NHP-körbe tartozó válaszadók 26 százaléka tervezi növelni negyedéven belül, ami 5 százalékponttal meghaladja a júniusi felmérésben résztvevők egészére kapott értéket.
Az írás eredetileg megjelent az Infostarton.
(Címlapkép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Az építőipar hatékonysága évtizedek óta alig nő, miközben a gazdaság többi része látványosan fejlődik. Hiába az új gépek, a digitális tervezés és a modern anyagok, a házak nem épülnek gyorsabban és nem lesznek olcsóbbak.
A miniszterelnök karácsony alkalmából egy keresztény tanítással üzent minden magyarnak.
A legfrissebb adatok szerint az amerikai gazdaság ereje nemcsak fennmaradt, hanem tovább is erősödött a globális kihívások közepette.
Az Európai Unió olyan feltételeket szab, mintha azt mondanák egy országnak: vágd le a lábad, és akkor kapsz pénzt – tette világossá a miniszter.
A zéró tolerancia szemlélete ezért nem morális szigor, hanem kockázatkezelés.
Azért mindennek van határa.
Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az amerikai béketervet, de kulcsfontosságú garanciák hiányára hivatkozva jelentős változtatásokat követel.
