A frankfurti tőzsde DAX-30 indexében jegyzett társaság botránya az év eleje óta terebélyesedik, majd júniusban országossá nőtt, miután a részvényesek körében hónapok óta várt, éves pénzügyi beszámoló közzététele helyett bejelentették, hogy valószínűleg soha nem is létezett egy 1,9 milliárd eurós – a mérlegfőösszeg nagyjából egynegyedét kitevő – bankbetét, amelyet a cég minden bizonnyal valótlanságokat tartalmazó iratai szerint fülöp-szigeteki bankoknál helyeztek el. Az ügy miatt Markus Braun lemondott. A vállalat új vezetősége csődeljárást kezdeményezett.
Az 1999-ben alapított és a legnagyobb piaci tőkeértékű német részvénytársaságok DAX-30 indexébe 2018-ban bekerült bajor cég botránya a szövetségi kormányt is elérte. Ellenzéki pártok hevesen bírálták Olaf Scholz pénzügyminisztert, amiért a tárca és a pénzügyi felügyeleti hatóság nem figyelt fel időben a rendellenességekre. A minisztérium válaszként egy több mint tíz oldalas dokumentumot állított össze a Wirecarddal kapcsolatban folytatott felügyeleti és minisztériumi tevékenységről. Egyben hangsúlyozták, hogy a cég pénzügyi beszámolóit évek óta az egyik legnagyobb nemzetközi könyvvizsgáló társaság hitelesítette, amelynek lett volna alkalma a szabálytalanságok feltárására.
Szerdán az is kiderült, hogy egy korábbi miniszter és egy korábbi államtitkár közbenjárt a szövetségi kormánynál a Wirecard érdekében bizonyos üzleti ügyekben, jóval a könyvelési botrány előtt, amikor a cég még a legígéretesebb német pénzügyi technológiai (fintech) vállalkozás szerepét töltötte be. A berlini vezetés álláspontja szerint a céget külső tanácsadóként segítő egykori politikusok megbeszélései a szövetségi kormány képviselőivel nem feszítették túl a vállalati érdekérvényesítés jogi kereteit.