Németország EU-s befizetési kötelezettsége évi 10 milliárd euróval emelkedhet

A CDU elvárásai „száz százalékban teljesültek” – hangsúlyozta Eckhardt Rehberg, a CDU és a testvérpárt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciójának költségvetési ügyekért felelős vezetője, rámutatva, hogy sikerült megakadályozni a közös euróövezeti államkötvény megteremtését célzó törekvéseket.

A CDU/CSU azon elvárása is teljesült, hogy a tagállamok ne kaphassanak az államháztartásukban tátongó lyukak befoltozására szolgáló EU-s támogatást, és ne juthassanak feltétel nélkül támogatásokhoz – mondta.

– tette hozzá Eckhardt Rehberg. A kormány-, illetve államfők után az Európai Bizottságon a sor, a brüsszeli testületnek kell gondoskodnia arról, hogy a támogatandó tagországok ésszerűen használják fel a közös forrásokat.

Németország az EU legnagyobb tagállamaként a közös költségvetés első számú befizetője, és rendre az első számú nettó befizető, vagyis az első helyen áll azon országok listáján, amelyek több pénzt fizetnek be a közös büdzsébe, mint amennyit különböző jogcímeken, például agrártámogatásként vagy a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatását szolgáló támogatásként visszakapnak.

Az utóbbi években rendre nagyjából 35 milliárd eurót fizettek be a szövetségi államháztartásból a közös költségvetésbe. A CDU/CSU szakpolitikusa szerint ez az összeg 45 milliárd euróra emelkedhet. Német hírportálokon idézett belső kormányzati számítások alacsonyabb összegről, 40 milliárd euróról szólnak.

A tagországi kormány-, illetve államfőket összefogó Európai Tanács kedd hajnalban véget ért értekezletén megállapodtak, hogy a 2021-2027-es időszakra szóló

A legnagyobb viták a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozását szolgáló ÚjNemzedékEU (NextGenerationEU) elnevezésű alapról szóltak. A megállapodás szerint a helyreállítási alapban 750 milliárd eurót helyeznek el, a forrást az Európai Bizottság szerzi meg hitelfelvétellel. A pénz nagyobbik részét, 390 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatások formájában osztják szét a tagállamok között, további 360 milliárd eurót pedig kedvezményes kamatozású hitelek formájában.

(MTI)