Az amerikai születésű Várdy Zoltán Budapesten valósította meg „amerikai álmát”, pedig épp a 2008-as válság előtt lett a TV2 vezérigazgatója. Ma már üzletfejlesztési tanácsokat ad a Design Terminal Mentorprogramja és saját vállalkozása keretében. Válságkezelési tapasztalatairól és arról kérdeztük, mit tanácsol a magyar startupoknak.
Az amerikai álom munkára épül
Melyik válságkezelési eszközben hisz: a munkahelyteremtésben vagy a feltétel nélküli alapjövedelemben? – kérdezte a Makronóm Várdy Zoltán magyar-amerikai üzletembert, tanácsadót, aki úgy fogalmazott:
„ha az embernek van munkahelye, annak sokkal kedvezőbb a hatása az egyén önérzetére, a társadalomra, a fejlődésre, mint ha kvázi ingyen kap valamit.
Hiszek a munka erejében, engem is erre neveltek, ezt képviseltem a karrierem során mindig. Igyekeztem a legjobb eredményt elérni a legtöbb munkával, ezt szerencsére elismerte a piac is.”
„Az amerikai álom arról szól, hogy bármi lehetsz, amit csak megálmodsz – ezt a gondolatot már pici korukban belenevelik az amerikai gyerekekbe, és ezzel nagy fokú önbizalmat öntenek beléjük. A tanárok elhitetik velük, hogy akár az ország elnöke is lehet belőlük, a saját sorsuk kovácsai ők maguk. Az egész ország a világ különböző pontjairól érkezett bevándorlók munkájára épült, akik a semmiből hoztak létre valami nagyszerűt – ez az amerikai álom. Én is ezt igyekeztem elérni, csak fordított felállásban: Európában, visszatérve a gyökereimhez” – tette hozzá Várdy.
A szakértő azt is elmesélte, hogyan vezetett az útja az egyik legnagyobb amerikai tévé alelnöki posztjáig, majd miért tért haza: „először, 1992-ben csupa kalandvágyból jöttem haza, mint sok más külföldön élő, közép- vagy kelet-európai gyökerekkel rendelkező fiatal. Itt megtaláltam a szerencsémet, olyan pályára léptem, amely viszonylag fiatalon igen nagy felelősséget rótt rám: a Ringier kiadó ügyvezetője voltam. A kilencvenes évek közepén Londonba költöztem, ahol a Cartoon Network tévécsatorna kelet-európai üzletfejlesztési vezetőjeként dolgoztam, majd Amerikába igazoltam a CBS országos televízióhoz. 2000-ben jöttem vissza Magyarországra, és majdnem kilenc évet töltöttem a TV2-nél, a vezérigazgatói posztig jutva. Ezek után a londoni székhelyű NBCUniversal International szenior alelnökeként
több mint ötven tévécsatornának és harminc országnak a kereskedelmi munkájáért feleltem.
Őszintén szólva kissé belefáradtam a nagyvállalati élettel járó hajszába, szinte több időt töltöttem a repülőgépen, mint a földön. 2016 végi hazaköltözésemben szerepet játszott, hogy sok barátom és rokonom él Magyarországon, és igazából Budapesten érzem jól magam.”
Mega-startup
Melyik az a műsor, aminek a magyarországi bevezetésében kulcsszerepet töltött be, és amire a legbüszkébb? – kérdeztük a tévés vezetőt, aki a Megasztárt emelte ki. „Amivel sokat foglalkoztam, és amire nagyon sok ember büszke lehet a TV2 történetében, az a Megasztár. A Megasztár a tehetséggondozásban és a családi szórakoztatásban is meghatározó szerepet játszott a maga idejében. Az a műsor volt, ami leültette a családokat szombat esténként a tévé elé. A Megasztár hatalmas nézettségi sikert ért el, de nem erre vagyok a legbüszkébb, hanem hogy nem csak nagyon komoly kereskedelmi értéket képviselt, hanem minőségi műsor is volt. A Megasztár énekesei a mai napig gerincét képzik a magyar könnyűzenei életnek.
A legbüszkébb pillanatom az volt, amikor sikerült megtöltenünk a 13 ezer fős Papp László Arénát a Megasztár második szériájának a döntőjével, amelyben Molnár Ferenc Caramel és Palcsó Tamás csaptak össze. Öt nap alatt elkelt az összes jegy. Hatalmas élmény volt, amikor 13 ezer ember őrjöngött azért a műsorért, amit születése óta kollégáimmal együtt gondoztunk. A jelenlegi munkámban, a startupok fejlesztésében is rendszeresen megélem ezt a fajta sikerélményt, amikor egy ötletből sikeres vállalkozást építünk. A Megasztár is olyan volt ebben az értelemben, mint egy startup.”
„Az én vezérigazgatói tevékenységem alatt született meg a Joshi Bharat napi talkshow, ami műfajként ugyan nem volt egyedi, de a hangvétel, és a műsorvezető karaktere újdonság volt. Egy teljesen új személyiségtípust honosítottunk meg Magyarországon: az ember, aki mindenkit meghallgat, és rávilágít a megoldásra. Kockázatot vállaltunk az újítással, de megérte, mivel már 10-15 éve piacképes a karakter. Jól kell pozícionálni és kommunikálni egy terméket vagy szolgáltatást, és meg kell találni a megfelelő nézői vagy vásárlói közönséget, ez lehet a siker titka” – tette hozzá.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt.
Jóban Rosszban, 2008-ban
Várdy tehát Budapesten valósította meg az amerikai álmot, de ez nem ment könnyen. Át kellett vezetnie a TV2-t a 2008-as válságon. „A legnagyobb költségtételünk a napi műsorunk volt, a Jóban Rosszban szappanopera. 2009-ben úgy nézett ki, hogy le kell vennünk a képernyőről a sorozatot. Kiss Péter programigazgató vezetésével azonban kreatív ötletek sokaságával sikerült megmentenünk a műsort. Például az öt napra eső epizódszámot négy nap alatt leforgattuk, ezzel megspóroltunk egynapi gyártási költséget. Beleszőttünk olyan cselekményszálakat a műsorba, hogy bizonyos szereplők kikerültek a sorozatból.
Emlékeim szerint ukrán maffiózók vették át a sorozatban szereplő kórház üzemeltetését, aminek áldozatául esett néhány szereplő.
A hírgyártásban bevezettük, hogy a riporterek kezelték a kamerát, tehát egyszemélyes stábokat hoztunk létre. Ezekkel a lépésekkel lefaragtuk a bérköltségeket, ami nyilván fájdalmas bizonyos szempontból, de jobban jöttünk ki belőle, mintha csak reménykedtünk volna, hogy minden jobbra fordul. A sorozat nemcsak túlélte a gazdasági válságot, de a mai napig adásban van”.
Amerikai tanácsok magyar vállalkozásoknak
Várdy a válságkezelés és a cégvezetés során szerzett tapasztalataiból építette fel saját vállalkozásfejlesztő módszerét: a Launch Code-ot.
„Ez a módszer két pillérre épül: a nagyvállalati tapasztalataimat ötvöztem a kisvállalati szemléletmóddal.
A sok milliárd dolláros nagyvállalatoknál azt tapasztaltam, a működésük túl van szabályozva,
elsősorban a kockázatok csökkentésére fókuszálnak. A tervezés és a strukturált gondolkodás magában érték, de a rendszer nem hatékony. A nagyvállalati döntéshozók folyamatos feszültségben élnek, nehogy elszúrjanak valamit. Ebből a mentalitásból lett elegem, ezért léptem ki a nagyvállalati közegből. Egy barátom megkeresett, elvállalnám-e egy technológiai startup ügyvezetői pozícióját, igent mondtam. Pár nap alatt világossá vált számomra, hogy a kisvállalati közeg a szöges ellentéte annak, amit a nagyvállalatoknál tapasztaltam. Hatalmas ellentétek feszültek a két cégalapító között, a potenciális vevői kör lényegesen kisebb volt, mint amire számítottak. Kiderült, hogy sokkal több idő kell a termékfejlesztésre, és a célzott marketingtevékenység is hiányzott.
Három nap alatt rájöttem, hogy a kisvállalatnál a totális rend helyett totális káosz uralkodik.
Akkor kezdtem el gondolkodni: kell lennie egy harmadik útnak, amely a nagyvállalati gondolkodásra jellemző strukturáltságot, tervezési módszereket kombinálja a vállalkozói dinamizmussal. Így született a Launch Code módszer” – összegez a Pennsylvaniában született és nevelkedett szakember, akinek szülei magyarok, akik gyerekként költöztek Amerikába a nagyszülőkkel.
Várdy egyébként a Cornell Egyetemen diplomázott, jelenleg nemzetközi vállalkozásfejlesztési tanácsadóként részben Londonban, részben pedig Budapesten él feleségével és lányával. Az üzleti kihívások mellett a személyes határait is feszegeti Spartan Race edzésekkel és versenyeken való részvétellel. Az elmúlt évtizedekben vállalkozóként és befektetőként egy tucat olyan sikeres vállalkozást is segített útjára indítani a nemzetközi média, technológia és a vállalati szolgáltatások területén, mint az eEuropeMedia, Brainient, illetve az Antavo.
További részletek olvashatók a Mandiner hetilapban, előfizetéssel pedig itt.
Fotók: Nyulászi Zsolt