Míg számos liberális érzelmű szakértő a populizmus növekedését a demokrácia negatív fejleményeként éli meg, politikai fegyverként használva a kifejezést a másképp gondolkodókra, kutatók új eredményei szerint a populista pártok még növelik is a politikai részvételt.
A kutatók szerint a populista pártok azáltal fokozhatják a politikai részvételt, hogy olyan polgárokat visznek el a fülkékhez, akik általában politikailag inaktívak, azaz szinte sosem szavaznak.
Arndt Leininger és Maurits J. Meijers politológusok most bizonyítékokat találtak arra, hogy Közép- és Kelet-Európában a „populista” pártok jelenléte a részvételi arány növekedésével járt, miközben Nyugat-Európában e jelenség nem jellemző. Eredményeik arra utalnak, hogy
Közép-Kelet-Európában a populizmusnak nevezett jelenség megjavítja a demokrácia működését.
A kilencvenes évek vége óta a jobb- és a baloldali populista pártok fontos szereplővé váltak az európai demokráciákban, sőt néhányan sikeresen léptek a politikai színtér közepére. Ennek tükrében politológusok és szakértők (köztük magyar liberális megmondóemberek) arra kezdték felhívni a figyelmet, hogy a populizmus növekedése nagyon komoly veszélyt jelent a liberális demokrácia minőségére.
A London School of Economics blogjának hasábjain Arndt Leininger és Maurits J. Meijers politológusok vitába szállnak a főáramú tévhittel. Szerintük, bár a populizmusról szóló gazdag szakirodalom azt mutatja, hogy a populista pártok és a populista vezetők negatívan befolyásolják a hatalmi ágak szétválasztását vagy a jogállamiságot, a média szabadságát, esetleg a kisebbségi jogokat, a populista pártok a szavazófülkékhez vonzhatják a politikailag inaktív embereket is. Ezt a hipotézist persze nem ők találták ki, Cas Mudde és Cristobal Rovira Kaltwasser erről szóló könyvét idézik (Populism: A Very Short Introduction).
A két kutató által idézett irodalom szerint a populista pártok hozzáférhetőbbé teszik a politikát
– fogalmazhatnánk úgy, hogy demokratikussá teszik a demokráciát –, a választások nekik köszönhetően többeket mozgatnak meg, minden oldalon növekszik a választások tétjének érzése. Ráadásul azt is elérhetik, hogy a korábban figyelmen kívül hagyott politikai kérdéseket is témává váljanak (amelyek mellőzése miatt a szavazók esetleg távol maradtak az urnáktól), sőt, könnyebb és érthetőbb nyelven beszélnek a szavazók számára, ezzel is közérthetővé téve a közügyeket. A populisták segítik megérteni, hogy a választások tétje nagy (ezt képesek érthetően és hitelesen el is magyarázni), a részvétel pedig fontos és sürgető.
A két kutató nem állt meg a fenti érvek hangoztatásánál, hanem egy nemrégiben készült tanulmányukban adatokon is igazolni tudták e hipotézisek érvényességét. Megvizsgálták a választói részvételt 31 európai országban 1970 és 2018 között, arra keresve a választ, hogy valójában növelte-e a populista pártok jelenléte a választópolgárok részvételét az országos szavazásokon.
Ahogyan elemzésükben írják, Közép- és Kelet-Európában komoly bizonyítékokat találtak arra, hogy
amikor a választások előtt legalább egy populista párt képviselteti magát a parlamentben, a szavazók részvétele a választásokon általában nagyobb lesz.
A rendszerváltás utáni első választásokon magas volt a részvétel a posztkommunista országokban, miközben az ezt követő években a részvételi arány jelentősen csökkent. A kutatók szerint gyakori érv, hogy a polgárok csalódtak az átmeneti időszakban, mivel azt látták, hogy a demokráciába való átmenet és a politikai pluralizmus nem mentesítette őket és társadalmaikat minden problémájuk alól. A kutatás eredményei azt jelzik, hogy egy ilyen csalódás növeli a populista pártok mobilizációs potenciálját, a csalódott emberek tehát nem fordulnak el a politikától végleg.
Nyugat-Európa adatain a kutatók nem tudták igazolni a populista pártok politikai részvételre gyakorolt hatását. A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy a nyugat-európai populista pártok nem ösztönzik érdemben a korábban alulreprezentált polgárok tömegeit, hogy részt vegyenek a választásokon, inkább olyan elégedetlen választókat vonzanak magukhoz, akik korábban is szavaztak, valamelyik főáramú párt mellett.
Leininger és Meijers azt is megvizsgálta, hogy milyen különbségek adódnak a jobb- és baloldali populista pártok között, hiszen elvileg a két oldal eltérő hatást gyakorolhat a demokrácia minőségére. A kutatók arra jutottak, hogy a jobboldali populista pártok jelenléte a kisebbségi jogok háttérbe szorításával, míg a baloldali populista pártok jelenléte a kisebbségi jogok előtérbe kerülésével jár. Ugyanakkor mind a baloldali, mind a jobboldali populista pártok jelenléte negatívan befolyásolhatja a hatalmi egyensúly korlátait.
Kutatásuk tehát kimutatta, hogy mind a baloldali, mind a jobboldali populista pártok növelik a szavazók részvételét Közép- és Kelet-Európában, ez pedig a fiatalabb demokráciákban kimondottan előnyös lehet. Nyugat-Európában azonban egyik sem ösztönzi a polgárokat a nemzeti választásokon való részvételre.
(Fotó: MTI/AP/Alex Brandon)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Amit Magyar Péter bemutat, egyelőre nehezen nevezhető kormányzásnak. Logikus, hiszen egy bohóc legfeljebb parodizálni képes még a hatalom gyakorlását is.
Igen, az államigazgatásból. Nem, nem Tadzsikisztánban; itt.
Vasárnap fel fogok szólalni a demokrácia melletti tüntetésen!
Orbánnak üvölteni a demokrácia megdicsőülése, Magyar Péternek üvölteni garázdaság.
Magyarország szabad, független médiát érdemel, nem háborús hergelést és hazugságokat.
Soha, egyetlen köztársasági elnök se mondott le egy kormányváltás miatt. Ez most sem indokolt.
Erőszakba torkolltak a belfasti migránstámadás miatt szervezett tiltakozások: a tüntetők felgyújtottak egy buszt, házakat támadtak meg és összecsaptak a rendőrséggel.
Csak a szuperbelpesti-és budai gigaprogresszívek párhuzamos valóságában ennyire pofonegyszerű, hogy a csúnya, rasszista egyházi sulik kirekesztik a cigány gyerekeket.
