Nem a pénzszerzés, hanem a termék az első – Sziller Olivér a Makronómnak

Hogyan jött létre a MyConcept?

Nyolc éve álltam fel egy német nagybank magyarországi részlegének nagyvállalati igazgatói székéből azért, hogy saját tanácsadócéget alapítsak. Komoly piaci rést láttam a hazai KKV vállalatok számára nyújtott olyan pénzügyi, banki és kockázati tőkebefektetési területeken, ahol jobbára vagy az egyéni tanácsadók, vagy a magyar viszonyokhoz képest meglehetősen drága nemzetközi tanácsadó cégek működnek, ám igény lett volna.

Gyakorlatilag pénteken felálltam a banki székből és hétfőn már gőzerővel dolgoztam azon, hogy létrehozzunk egy ilyen szereplőt.

de hittem az elképzelésemben és szerettem volna kipróbálni magam a másik oldalon is a számos bizonytalanság és kérdés ellenére. Mára, nyolc év után elmondhatjuk, hogy a koncepció működőképes, hiszen a MyConcept az egyik legnagyobb hazai üzleti tervező szereplő és a növekedés töretlen.

Mi motiválta a saját vállalkozás létrehozására?

Nagy különbség van a tervezett és megvalósult dolgok között. Úgy gondoltam, hogy vállalkozóként nem kell kompromisszumokat kötnünk a szolgáltatásaink kialakítása során és tökéletesen magam osztom be az időmet is, így több idő jut majd mindenre. Ennyi év távlatában azt mondhatom, hogy szabadidőből nem lett több, sőt rengeteg a munka, szinte kétszer annyi, mint alkalmazottként volt, de legalább a saját ötleteink vezérelte úton haladunk.

Úgy gondoltam továbbá, hogy néhány hónap alatt stabil tanácsadócéggé tudunk válni, ami jó egzisztenciát is biztosít, de az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy

és bizony hosszú évek kitartó munkája kellett ahhoz, hogy a piacon megbízható márkanévvé váljon a MyConcept mind a finanszírozók, mind a vállalati ügyfelek körében.

Nekem eleinte a legnagyobb félelem az volt, hogy lesz-e elég új ügyfelünk, de ez sokkal könnyebben jött, mint gondoltam volna, voltak vevők az ötleteinkre és tanácsainkra.

Jelenleg hány partnerrel dolgoznak együtt?

Alapvetően két részből áll a portfóliónk, így van egy vállalati üzletágunk, ahol az üzleti tervezés és pénzügyi modellezés mellett a hagyományos üzleti modellel rendelkező

ilyen a banki finanszírozás szervezése.

Ennek megfelelően a hazai bankok szinte mindegyikével szorosan együttműködünk. Emellett készítünk vállalatértékeléseket is, de előfordul az is, hogy valaki eladná a vállalkozását és arra kapunk megbízást, hogy a legjobb vevőt találjuk meg. Számukra a hagyományos banki szféra a célpont, így

A MyConcepten belül külön vonalat képvisel a startupok világa. Ezek a cégek finanszírozásáért általában a kockázati tőkebefektetőket keresik fel, emiatt a legtöbb hazai befektetővel is kapcsolatban vagyunk. Azonban a startupok esetében sokszor a nemzetközi piacok is fontosak, így számos külföldi tőkebefektetővel ápolunk jó kapcsolatot. Dolgozunk befektetőkkel Izraelben, Szingapúrban, de aktív kapcsolatot ápolunk a finanszírozókkal Dubajban, illetve az Egyesült Államokban is, mert azt látjuk, hogy akkor sikeresek a startupok, ha a számukra legmegfelelőbb piacokon találják meg a helyi befektetőket és mi ebben próbáljuk segíteni őket.

A startup partnerek leginkább magyarországi székhelyűek?

Leginkább magyarok, de sok a külföldi is és

Ezt a feladatot is igyekeztünk szemrebbenés nélkül ellátni, de magunkban azért nagyon büszkék voltunk a megkeresés miatt.

Nehéz feladat volt segíteni az amerikai startupoknak?

Ez még a működésünk első éveiben volt és attól tartottunk, hogy egészen másképp működik a befektetési folyamat az Egyesült Államokban, mint itthon. Rengeteg városi legendát hallottunk arról, hogy mennyivel gyorsabban, és gördülékenyebben zajlanak a folyamatok az amerikai tőkebefektetőknél, hiszen

Minden erőnkkel és tudásunkkal igyekeztünk megfelelni és örömmel tapasztaltuk, hogy megálltuk a helyünket és annyira ott sem mennek másképp a folyamatok, sőt az egyik befektetés 9 hónapig húzódott el Amerikában és ugyanazokon a kérdéseken, illetve problémákon kellett keresztül mennünk, mint Magyarországon, vagy bárhol máshol a világon.

Kilencven százalékban ugyanazokat a dolgokat csináltuk, mint a világ más tájain is tettünk volna. Azótan megtanultuk, hogy ránk is igaz az, ami a startupok mindennapjaira, vagyis hogy folyamatos tanulásra van szükség a fejlődéshez.

Jelenleg hányan dolgoznak a MyConceptnél?

Most egy közel tíz fős csapat felel azért, hogy minden úgy menjen, ahogy annak mennie kell, szakértői szinten viszont nagyon széles palettáról tudunk választani, de ez mindig ügyletfüggő.

A MyConceptnél mi alapján választják ki a vállalkozásokat?

Szolgáltató vállalkozásként igyekszünk segíteni azoknak, akik hozzánk fordulnak, de az együttműködés mélysége és intenzitása ügyről-ügyre eltér. Ha valakinek egy ötlete van és szeretne meggyőződni arról, hogy működhet-e, akkor mi konzultáció keretén belül próbálunk segíteni, amelyhez készítettünk mindenki számára elérhető, ingyen letölthető üzleti terv sablonokat is. Ezekkel együtt igyekszünk gyors és hatékony segítséget nyújtani az ügyfeleinknek.

Ennél előrébb tartó vállalkozások esetében gyakran előfordul, hogy

Ebben az esetben teljes körű pénzügyi tervet, üzleti tervet, ha kell kiegészítő piackutatást készítünk, illetve minden szükséges pénzügyi- és üzletfejlesztési tanácsot biztosítunk, ami viszont egy lényegesen mélyebb munka és szorosabb együttműködés.

A startup egy vonzó kifejezés lett az elmúlt években vagy valóban minden startup mögött ott rejlik az innováció?

Vonzó dolog a startupok világa, nem is csodálom, hogy sok fiatalnak imponál, rengeteg a sikertörténet. Cikkek, filmek, legendák szólnak arról, hogy mennyire eredményes lehet egy startup. Ezek nyilván nagyon jól hangzanak, de a gyakorlat azt mutatja, hogy szinte kizárólag

Rengeteg kitartásra és iparági-, valamint piaci ismeretre van szükség. Kevés az olyan sikertörténet, hogy egy iparágat nem ismerő, teljesen kívülről érkező startup vállalkozó egy mozdulattal megreformáljon egy iparágat, de persze nem példátlan. Ez a szektorban jelenlévő szórást is alátámasztja. Nagyon sok ötletből kerül ki az a néhány, igazán ismert és sikeres startupok, amelyeket a nagyközönség is megismer, ez pedig azt jelenti, hogy magas kockázatot kell vállalnia annak, aki ezen a pályán indul el.

Remélem nem festettem nagyon borús képet a startupok világáról, de

mert sokkal pozitívabb a kommunikáció és legtöbbször csak a sikersztorikról beszélnek, így a valóság néha kiábrándító tud lenni. Szerintem akkor érdemes startupba kezdeni, ha valaki úgy érzi – sőt erről meg is bizonyosodik –, hogy valódi hozzáadott értéket tud szállítani a megoldásával egy jól körülírható célcsoport számára.

Magyarországon mennyire telített a startup piac?

Nem mondanám telítettnek, de eleve nehéz meghatározni magában a startup piacot. Ha azokat az iparágakat nézzük, ahol elférnek az újítások, akkor végtelen lehetőség van. A finanszírozás, tanácsadás, inkubáció esetében, ha nem is kifogyhatatlan, de meglehetősen

Magyarországon akkor van tér az innovációra? Milyennek látja az üzleti környeztet?

Hatalmas a kereslet az innovációra. Én azt tapasztalom, hogy Magyarország nagyon kellemes közeg, nagyon jó az infrastruktúra és életrevaló startup közösség alakult ki az elmúlt pár év során. Léteznek olyan programok, amelyek egészen ötlet szinttől segítenek finanszírozással, ami kevés ország esetében mondható el.

Emellett Budapestről általában úgy tartják, hogy jó a klímája és fiatalként jó itt lenni.

Hogyan tud egy magyar startup ötlet kiemelkedni a tömegből?

Általános recept nincs, de olyat kell csinálni, ami egy azonosítható vevőcsoport számára tud valamiben jobb, gyorsabb, vagy olcsóbb megoldást kínálni. Egy startup véleményvezér mondta egyszer, hogy

mint a konkurensek és ha ez teljesül már nyert ügye van. Ez egyszerűnek tűnhet, de azért nagyon sok munka kell hozzá. Azt gondolom, ha van olyan iparág, ahol ezt meg lehet valósítani, akkor egy startupnak ott a helye.

Egy újonnan induló startup hogyan tud befektetőket bevonzani?

Fontos, hogy a tőkebefektetők bevonzása sosem lehet elsődleges cél, viszont nagyon gyakran tapasztaljuk, hogy ez áll a cégnél a középpontban. Mindez érthető persze,

mert egy startupnak az a feladata, hogy minél hamarabb megtalálja a vevőit, akik a piacot jelentik számára a jövőben.

Ezenfelül fontos, hogy minél hamarabb visszaigazolást nyerjen az, hogy a megoldás, amit kidolgozott a cég, működik-e. Emellett nyilvánvalóan pénzre is szükség van és foglalkozni is kell vele, de a tőkeszerzés nem lehet a legfontosabb.

Ha egy startup életképes, jó a terméke, akkor biztos, hogy meg fogja találni azt a tőkét, ami a fejlődéshez elengedhetetlen.

A tőkeszerzés konfliktust is jelenthet egy befektető és vállalkozó között?

Alapvetően igen, érdekes egyensúly van a befektetők elvárásai között, hiszen ők is nyilván a jó üzleteket keresik, így fontos számukra a jól azonosítható célcsoport, a hosszú távú növekedés, a nemzetközi piac, valamint az, hogy ezekről a kérdésekről részletesen és naprakész információt kapjanak, így sok energiát emészt fel az irányukba az adatszolgáltatás, amely jelentős erőforrásokat igényel a startupok részéről.

Ugyanakkor a cégek azt várják el, hogy a mindennapok ne a befektetőknek való megfelelésről szóljanak, hanem arról, hogy a vállalkozás a termékfejlesztésre, illetve a vevőszerzésre koncentrálhasson.

Melyek a leggyakrabban elkövetett hibák egy startup esetében?

Dobogós hiba a korábban említett tőkeszerzési fókusz, habár ezen viszonylag könnyen lehet segíteni. Emellett gyakori a halogatás a termék, vagy szolgáltatás valódi megmérettetését illetően, vagyis a túl késői validáció.

rengeteget dolgoznak a megvalósításon úgy, hogy közben nem mutatják meg a megoldásukat valódi felhasználóknak, vagy nem kérdezik meg, hogy tényleg szüksége van-e az adott vevőnek a megoldásra. Ez a hiba nagyon alattomosan kúszik be egy startuphoz, mivel sok esetben épp a konkurenciától való félelem miatt nem merik megmutatni a vállalkozások a fejlesztésüket, pedig rendszeres vevői visszajelzés nélkül, szinte lehetetlen kiszolgálni az igényeket.

Melyik iparágakban rejlik a legnagyobb potenciál jelenleg?

Vannak olyan iparágak, amelyekben a startupok könnyebben megélnek, mert gyorsabban fejlődnek, könnyebb az elindulás, ilyen például az applikációk piaca, az IT, azonban azt látjuk, hogy nincs a gazdaságnak olyan területe, amelyiken ne tudna sikereket elérni egy startup, még a mezőgazdaság is ilyen, mivel itt is hatalmas szükség van az innovációra.

Pár éve láttam olyan applikációt, amely például GPS-alapon mutatja be, hogy mi a leghatékonyabb útja egy mezőgazdasági gép számára a betakarításnak. 

Persze mindig vannak divatos témák, ezek közé tartozik akár a mindenki számára jól ismert drónok témája is, de azt látjuk, hogy az adatfeldolgozással kapcsolatos fejlesztések is töretlen lendületben vannak évek óta.

A koronavírus miatt bevezetett korlátozó intézkedések mennyire alakították át a startupok piacát?

A vállalkozások életét jelentősen átrendezte, vannak szektorok, ahol óriási, átmeneti pusztítást végzett a járvány. Habár nem egy gazdasági eredetű válságról van szó, a korlátozások leginkább fizikailag tették lehetetlenné az egyes iparágak és vállalkozások működését, ami némi reményt ad arra, hogy

Ha egy iparág egyik napról a másikra leáll, akkor előfordulhat, hogy a hozzá kapcsolódó startupok sem tudnak hirtelen mit csinálni, de szerencsére a startupok jelentős része hihetetlen alkalmazkodó készséggel rendelkezik, ezért úgy gondolom, hogy ahol vállalkozások működnek, ott a startupok is működni fognak, hiszen hozzá vannak szokva, hogy a viszonylag stabil rendszerek mellett ők jelentik a rugalmasságot, az újdonságot. Az alkalmazkodási kényszer eleve sokkal nagyobb a számukra,

Ha startup indításába kezdene, akkor milyen tevékenységgel foglalkozna?

Rengeteg ötlet jut eszembe hirtelen, ha egyet kell választani, akkor

amelyek amúgy is különösen felértékelődtek a koronavírus járvány kapcsán. Úgy gondolom, hogy a startup világban ez a szegmens fejlődik a legdinamikusabban. Ezeken a területeken óriási hozzáadott értéket lehet teremteni és rengeteg helyen fel lehet használni az eredményeket, legyen szó akár városfejlesztésről, vagy más klasszikus ipari ágazatról.