A fű akkor is újra nő, ha letapossák – a búzafű életenergiájára épít a három barátnő lébárja

Honnan jött az ötlet a Fű Juice Bar megalapítására? Mivel foglalkoztak az üzlet megnyitása előtt?

Három teljesen különböző világ találkozása során jött létre a Fű Juice Bár, mint egy közös cél. Hárman vagyunk a „fű lányok”, azaz a Fű Juice Bár tulajdonosai. Mind a hárman más szakterületről érkeztünk, én közgazdászként végeztem, de nagyon hamar elkapott a média világa és újságíróként, rádiós műsorvezetőként, kreatív íróként, majd salesesként dolgoztam egy angol nyelvű magazinnál. A média fokozott tempója és világa pumpált ugyan adrenalinnal, közben szinte

Ez hosszútávon testi és lelki problémákhoz vezetett, amelyek következtében egy léböjt táborban találtam magam, ahol megtapasztaltam, hogy a levek gyógyító erővel rendelkeznek és úgy gondoltam, hogy ennek nagyobb teret kell adni Magyarországon.

A már meglévő kapcsolatrendszeremnek köszönhetően részt vettem a Tütü Lébár alapításában, mint szakmai vezető. Ehhez a csapathoz csatlakozott Ági, aki korábban tanítónő volt, ő lett a Tütü ügyvezetője, valamint pénzügyekkel és könyveléssel is foglalkozott, Zsófi eleinte pultos volt, aztán a pult vezetője lett, mára mindhármunk főfoglalkozása a bár.

Sajnos a Tütüt be kellett zárni 2016-ban, amelynek főként gazdasági okai voltak, de nem adtuk fel, láttuk milyen gyermekbetegségei vannak egy ilyen üzletnek és azt is, hogy hatalmas igény van erre.

Ezért is döntöttünk úgy, hogy közösen nyitunk egy saját bárt. Piackutatásba kezdtünk, hogy hol lenne ennek létjogosultsága és akkor találtunk rá budán a Retek utcára, ahol azóta is működik az üzletünk, de idén januárban megnyitottuk a Mini FŰ Juice Bárt a pesti oldalon is, a Herzen utcában.

Milyen volt a fogadtatás a vevők részéről?

Vegyes, eleinte ufók voltunk a környéken, mindenki furcsállta, hogy mit csinálunk és mi az a varázslat, ami különböző gyümölcsökből és füvekből áll. Természetesen volt az a tudatos réteg is, aki ismerte a dzsúszok világát. Akik még nem ismerték, azok is kíváncsiak voltak. A sokszínűség és maga az élmény miatt rájöttek, hogy ez jó és az egészségüket is szolgálja, ezek az emberek hamar törzsvendégekké váltak.

Honnan jött maga a név? A fű milyen szerepet tölt be az üzlet életében?

Alapvetően három pontból tevődik össze. A fű maga az életenergia: a zöld növények klorofilltartalmukból eredően képesek a szervetlen anyagból szervest előállítani. Ez maga a csoda, ilyenre az ember nem képes. Mi ezt a vitalitást, életenergiát szeretnénk képviselni. A második eleme maga a búzafű, amiről nem volt kérdés, hogy frissen facsarjuk majd a vendégeknek, a harmadik pedig inkább egy üzenet, ami azt takarja, hogy a természet mindig újraéled, ha letapossák, a fű újra nő.

Rengeteg gyümölcs és zöldség kerül a termékekbe, de nagyon fontos összetevő a búzafű is. Ez milyen pozitív hatásokkal bír?

Magát a búzafüvet az egyik legpotensebb növénynek tartják, még csírájában megtalálható benne minden fontos vitamin és ásványianyag. Még

A pozitív hatások között fontos megemlíteni, hogy sejtregeneráló, vértisztító, lúgosító funkciója is van, ezenfelül méregtelenít is. Voltak kísérletek, amelyek azt bizonyították, hogy valamelyest az őszülést is képes visszafordítani.

Az alapanyagokat magyar termelőktől rendelik?

Igyekszünk szezonálisak lenni és még érési fázisban elkapni a zöldségeket, gyümölcsöket. Emellett elsősorban őstermelőkkel működünk együtt. A búzafüvet Somogyvámosról kapjuk, nagyon sok gyümölcsünk Ági veteményeskertjéből és a gávavencsellői földekről érkezik, de a nagybani piacon is a hazai termelőket preferáljuk. Nagy bánatunk azonban, hogy

és sajnos az ár-érték arány is inkább az ár irányába húz.

Ennek mi lehet a fő oka?

Fő problémának mondanám a logisztikát.

de nagyon sokszor előfordul, hogy megsérül a zöldség, gyümölcs, nem terem belőle annyi vagy nem tudnak kellő mennyiséget biztosítani. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy emiatt leálljunk a dzsúsz gyártásával. Nagy előnye a magyar terméknek, hogy sokkal finomabb, illetve az, hogy hazahúz a szívünk. Egy szabolcsi almánál nincs is jobb.

Nem érezték úgy a magyar fogyasztók, hogy a dzsúsz fogyasztása egy nyugati, hipszter dolog?

A magyar ember szereti azt, ami nyugatról jön és ez egyáltalán nem baj, ha emögött ráció és tartalom is van! A dzsúsz-fogyasztás szerencsére ilyen.

A magyaroknak mennyire fontos az egészséges életmód?

ezt látjuk, valamint statisztikák is szólnak róla. Napi tíz adag zöldséget, gyümölcsöt kellene elfogyasztanunk egészségünk megőrzése érdekében, ezzel ellentétben a magyar átlagember csupán napi két adagot fogyaszt el. Hitvallásunk közé tartozik, hogy ezen próbáljunk változtatni. Egy dzsúsz a szükséges napi vitamin, zöldség és gyümölcsbevitel akár felét biztosíthatja.

Szerencsére megjelent az a generáció, aki egyre tudatosabban foglalkozik az egészségével, fontos neki, hogy mit eszik és honnan. A változás szükségességét támasztják alá az egyre sűrűbben jelentkező civilizációs betegségek, intoleranciák, allergiák, amelyek részben a helytelen – cukor, feldolgozott élelmiszerek – táplálkozásnak köszönhető.

Sikerült betölteniük a rést az egészséges táplálkozás piacán?

Voltak és vannak is versenytársaink. A mi hozzáadott értékünk és hitvallásunk, az, hogy az egészséges lehet finom is. A mi előnyünk az, hogy kreatívan állítjuk össze a termékeket és olyan ízvilágokat hozunk a fogyasztóknak, amit máshol nem kaphatnak meg. Én úgy érzem, hogy az alapítás óta sikerült egy egész nagy szeletet megszerezni az egészség „tortájából”.

Sok a hasonló vállalkozás Magyarországon? Mennyire erős a konkurencia?

Mi mindig azt mondjuk, hogy a konkurencia erősít és magát a gazdaságot is ez pörgeti. Az előbb említett kreativitás mellett erősségünk a közvetlenség és személyes találkozás. A konkurencia kevésbé az izgalmas összetételekre és a személyes kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt, inkább a lecsupaszított tudományra és a letisztultságra,

Úgy gondolom, hogy nálunk a hagyományok találkoznak az alapanyagokban rejlő innovációval. Próbálunk tanácsokat adni, beszélgetni vevőinkkel.

A személyes kapcsolatok nem helyeződtek át az online világba?

Nagyon gyors tempóban fejlődik az online kommunikáció, de ott is meg lehet tartani a személyes kapcsolatokat. De most igazán fontos, hogy legyenek valós emberi kötődések is, mivel mindenkinek jól esik néhány jó szó napközben.

A #vegyélhazait Facebook csoportban találtam rá a Fű Juice Bárra. Mit gondol, mekkora szerepe lehet egy ilyen csoportnak a hazai termelők, vállalkozások életében?

Ez egy nagyon szuper kezdeményezés, nagyon megdöbbentem, hogy a bejegyzésünk hány embert ért el és milyen pozitív reakciókat váltott ki. Óriási közösségi élmény volt ezt megtapasztalni, nem is gondoltam volna, hogy ennek ekkora ereje van. Úgy tűnik, hogy az emberek egyre jobban megszeretik a hazai, kézműves termékeket, amihez nagymértékben hozzájárult a koronavírus, mert összekovácsolta az embereket, akik rájöttek, hogy egymás támogatása igenis jó dolog.

Továbbra is mind a hárman beállnak a pult mögé kiszolgálni a vevőket?

Igen, de mostanra próbáljuk ezt lecsökkenteni, hogy legyen időnk a fejlődéssel foglalkozni. De én is abba a boltba megyek be szívesen, ahol ismerem az eladót, szóval nem szeretnénk feladni a pultozást.

Az üzleten kívül máshol is értékesítik a termékeket?

Viszonteladói partnerekkel vagyunk kapcsolatban, sok étteremben, cukrászdában, pékségben találkozhatnak a vevők termékünkkel, de sok rendezvényen is részt veszünk, ahol

Jövőbeli terveink közt szerepel egy franchise hálózat kiépítése, amellyel vidéken és akár külföldön is terjeszkedhetünk.

A fejlődésre a franchise rendszer lehet a legjobb megoldás?

Nagy dilemma, hogy melyik út a jó, de ezt majd csak akkor tudjuk meg, ha már bejártuk. Nem feltétlenül ez az egyszerűbb út, de mivel hárman vagyunk véges kapacitással, helyismeret nélkül a franchise a legmegfelelőbb megoldás.

Nyugaton lenne igény a magyar dzsúszokra?

Minden külföldi utazásunkon dzsúsz bárokban kötünk ki és gyengébb a felhozatal, ízekben sokkal merészebbek vagyunk. De még nem mértük fel a piacot, mert ez az ötlet egyelőre még csak a fejünkben létezik. Persze érkezett már megkeresés Erdélyből és Szlovákiából is. Külföldön az az előnyünk lenne, hogy ott elterjedtebb a dzsúsz kultúrája és már nem kell a terméket bemutatni.

Szerepeltek a Cápák között című televíziós műsorban is, ahol befektetők pénzéért versenyeznek fiatal vállalkozások. Mit adott ez a vállalkozáshoz?

Nagyon pozitív élmény volt, rengeteget tanultunk magunkról a hosszú felkészülési folyamat alatt. Összegeztük a három évünket, kiemeltük, hogy miben vagyunk jók, miben kellene fejlődnünk. Hatalmas élmény volt ilyen kaliberű üzletembereknek bemutatni a termékünket és nagy sikernek könyveljük el azt is, hogy egy országos televízióműsorban elmondhattuk, hogy a mi álmunkból valóság lett. Nagyon sok visszajelzést kaptunk, nagyon sok új emberhez jutott el a nevünk és rájöttünk arra, hogy a mi kis játszóterünk másoknak is tetszik.

A koronavírus miatt bevezetett korlátozó intézkedések mennyire érintették a vállalkozás működését?

Sajnos megéreztük a vírus hatásait, át kellett helyeznünk a hangsúlyt a kiszállításra, ami korábban a napi bevétel csupán 10 százalékát tette ki, most pedig a bevétel 60 százalékát jelenti. Nagyon jó volt, hogy több platformon tudtuk értékesíteni a dzsúszokat.

A beszállítóink közt is volt akadozás, búzafű hetekig nem érkezett, mert nem tudták kiszállítani, valamint

mert egyik napról a másikra nem emelhetünk árat. Gyömbérhez szinte lehetetlen volt hozzájutni, pedig a mi óriási fegyverünk a gyömbér shot, ami nagyon erős immunerősítő.

Nehéz volt rávenni a vevőket, hogy átálljanak kiszállításra?

Alapvetően tudták, hogy létezik ilyen lehetőség, de persze erősíteni kell a kommunikációt.

Szerencsére mi végig nyitva voltunk, mert elviteles helyként működhettünk, de a belső forgalom közel a felére csökkent az elmúlt időszakban.

A honlapunkat már évek óta tervezgetjük, de nyomás alatt sokkal gyorsabban megszületett és nagyobb tételekben már mi magunk is vállalunk kiszállítást.