Év végéig a belgazdaságért felelős miniszter döntése szükséges ahhoz, hogy külföldi szereplő magyar stratégiai vállalatban szerezzen tulajdonrészt – írja az mfor.
Válságban sem kaparinthatják meg a nemzeti tulajdont
Mint a portál rámutat, eddig is szó volt arról, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult válság idején a kormány erősebben védené a magyar vállalatokat attól, hogy külföldiek felvásárolják vagy tulajdonrészt szerezzenek azokban. Ez is része volt az április legelején bejelentett gazdaságvédelmi akciótervnek. A vonatkozó kormányrendelet most, a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg.
Ennek megfelelően az innovációs miniszter, Palkovics László engedélye szükséges olyan jogügyletekhez, mint a
– stratégiai társaságban bizonyos tulajdoni hányadának átruházása,
– tőkeemelés,
– stratégiai társaság átalakulása, egyesülése, szétválása,
– átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása,
– és a stratégiai társaság részvényén, üzletrészén haszonélvezeti jog alapítása.
„Ami az ügylet nagyságát illeti, a rendelet szerint akkor van szükség bejelentésre, ha külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése vagy a haszonélvezeti jog megszerzése következtében a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetten legalább 10 százalékos részesedést szerez, és a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot. A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha 15, 20 vagy 50 százalékos tulajdonjogot szerez a külföldi befektető, vagy ha a megjelenésével a külföldiek kezében lévő tulajdonrész aránya meghaladja a 25 százalékot” – hívja fel a figyelmet az mfor.
A megfelelő dokumentumok benyújtásától számított 45 napon belül dönt: vagy tudomásul veszi az ügyletet, vagy tiltó hatályú döntést hoz, amit meg is kell indokolnia. A döntést meg lehet támadni közigazgatási nemperes eljárásban a Fővárosi Törvényszéken.
A rendeletben 21 olyan stratégiai fontosságú ágazatot sorolnak fel, amelyek a magyar társadalmi-gazdasági élet fenntartható és biztonságos működéséhez létfontosságúak, így bizonyos értelemben a kritikus infrastruktúra elemeinek tekinthetjük többségüket.
Ezek az ágazatok a következők:
– turizmus,
– építőipar,
– egészségügy,
– nukleáris szektor,
– kormányzati létesítmények,
– pénzügyi szektor,
– élelmiszerágazat és mezőgazdaság,
– védelmi ipar,
– energiaszektor,
– kommunikációs szektor,
– kereskedelmi létesítmények,
– vegyi szektor.
Lassan mindenki a hazai stratégiai ágazatokat védi a világban
Mint ebben az elemzésünkben hírül adtuk, sorra döntenek úgy a világ kormányai, hogy szigorúbban kell védeni a hazai vállalatokat attól, hogy a válság okozta gazdasági viharokban technológiai-politikai befolyásra törekvő külföldi államok szerezzék meg azokat alacsony áron. A patrióta gazdaságpolitika ezzel lényegében a koronavírus okozta sokk eredményeként mindinkább új főárammá válik, a korábban unortodoxnak nevezett magyar gyakorlatok már nem számítanak unortodoxnak.
(Mfor, Makronóm)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Ezt kell tudni az áfa-visszatérítésről és az adómentességről. A nemzetgazdasági miniszter részletes jövőképet vázolt fel és ismertette a kormányfő szombati bejelentéseinek eddig nem ismert részleteit.
Felülmúlta a várakozásokat az infláció januárban. A drágulás oka nagyrészt a kereskedelmi láncok áremelése, amelyet nem indokoltak a piaci folyamatok, és társadalmi szempontból káros.
Jó híreket ismertetett Orbán Viktor szombaton.
„Ez világszenzáció, ilyen nincs sehol” – szögezte le a kormányfő.
Erre számíthatunk Orbán Viktor 26. évértékelőjén.
Hogyan látják külföldön a magyar gazdaság helyzetét? Miként tud szintet lépni a Budapesti Értéktőzsde? Szécsényi Bálintot, a tavaly két jelentős üzletnél is kulcsszerepet játszó Equilor Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatóját, a BÉT korábbi alelnökét kérdeztük.
Neparáczki Endre genetikus szerint a tudományos kérdés sosem az volt, hogy az európai hunok és a honfoglaló magyarok között van-e közvetlen genetikai kontinuitás, hanem az, hogy van-e a két etnikumnak közös őse.
Nehéz éveken van túl Olaf Scholz kancellár. Németország gazdasága történelmi mértékű recesszióban van, szétesett az egyébként is gyenge lábakon álló koalíció, és év végén még legnagyobb nemzetközi szövetségesét, az USA-t is elveszítette Biden bukásával. Vajon van-e még számára kiút, vagy egy politikai karrier csúfos kudarcának lehetünk épp tanúi?
