Év végéig a belgazdaságért felelős miniszter döntése szükséges ahhoz, hogy külföldi szereplő magyar stratégiai vállalatban szerezzen tulajdonrészt – írja az mfor.
Válságban sem kaparinthatják meg a nemzeti tulajdont
Mint a portál rámutat, eddig is szó volt arról, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult válság idején a kormány erősebben védené a magyar vállalatokat attól, hogy külföldiek felvásárolják vagy tulajdonrészt szerezzenek azokban. Ez is része volt az április legelején bejelentett gazdaságvédelmi akciótervnek. A vonatkozó kormányrendelet most, a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg.
Ennek megfelelően az innovációs miniszter, Palkovics László engedélye szükséges olyan jogügyletekhez, mint a
– stratégiai társaságban bizonyos tulajdoni hányadának átruházása,
– tőkeemelés,
– stratégiai társaság átalakulása, egyesülése, szétválása,
– átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása,
– és a stratégiai társaság részvényén, üzletrészén haszonélvezeti jog alapítása.
„Ami az ügylet nagyságát illeti, a rendelet szerint akkor van szükség bejelentésre, ha külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése vagy a haszonélvezeti jog megszerzése következtében a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetten legalább 10 százalékos részesedést szerez, és a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot. A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha 15, 20 vagy 50 százalékos tulajdonjogot szerez a külföldi befektető, vagy ha a megjelenésével a külföldiek kezében lévő tulajdonrész aránya meghaladja a 25 százalékot” – hívja fel a figyelmet az mfor.
A megfelelő dokumentumok benyújtásától számított 45 napon belül dönt: vagy tudomásul veszi az ügyletet, vagy tiltó hatályú döntést hoz, amit meg is kell indokolnia. A döntést meg lehet támadni közigazgatási nemperes eljárásban a Fővárosi Törvényszéken.
A rendeletben 21 olyan stratégiai fontosságú ágazatot sorolnak fel, amelyek a magyar társadalmi-gazdasági élet fenntartható és biztonságos működéséhez létfontosságúak, így bizonyos értelemben a kritikus infrastruktúra elemeinek tekinthetjük többségüket.
Ezek az ágazatok a következők:
– turizmus,
– építőipar,
– egészségügy,
– nukleáris szektor,
– kormányzati létesítmények,
– pénzügyi szektor,
– élelmiszerágazat és mezőgazdaság,
– védelmi ipar,
– energiaszektor,
– kommunikációs szektor,
– kereskedelmi létesítmények,
– vegyi szektor.
Lassan mindenki a hazai stratégiai ágazatokat védi a világban
Mint ebben az elemzésünkben hírül adtuk, sorra döntenek úgy a világ kormányai, hogy szigorúbban kell védeni a hazai vállalatokat attól, hogy a válság okozta gazdasági viharokban technológiai-politikai befolyásra törekvő külföldi államok szerezzék meg azokat alacsony áron. A patrióta gazdaságpolitika ezzel lényegében a koronavírus okozta sokk eredményeként mindinkább új főárammá válik, a korábban unortodoxnak nevezett magyar gyakorlatok már nem számítanak unortodoxnak.
(Mfor, Makronóm)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A vámháború részletes hatáselemzései még folyamatban vannak, de az első előrejelzések szerint az európai gazdaság növekedése 0,3–0,5 százalékponttal mérséklődhet a következő két évben. A magyar exportot pedig – a WIIW gyors becslése alapján – mindössze 0,37 százalékponttal csökkenthetik a most bejelentett amerikai vámok.
Ha a vámháború eldurvul, még világháború is lehet belőle.
A Politico is Szijjártót idézte azzal kapcsolatban, hogy könnyen orvosolható lett volna a probléma.
Izrael a közel-keleti térség legfontosabb gazdasági partnere.
„A csehek, lengyelek és szlovének még mindig előttünk vannak. Ám ha tartjuk az elmúlt évek lendületét, már nem sokáig” – fogalmazott Sebestyén Géza.
Brüsszel hibázott, Európa fizet – Szijjártó szerint elkerülhető lett volna a vámháború.
Mutatjuk, miért.
A „török tó” olyan hadszíntér, amely kiemelt fontossággal bír a hadviselő felek és az egész régió számára.
