A nyugat-balkáni országok gazdasági teljesítményük jelentős csökkenésére számíthatnak idén a koronavírus-járvány következményeként, a térség államaira 4-11 százalékos visszaesés vár szakemberek szerint. Boszniában különösen nehéz lehet a gazdasági helyzet.
Szerbiában egy nap alatt 10 438-ról 10 496-ra nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Aleksandar Vucic szerb elnök állítja, hogy a koronavírus-járvány ellenére Szerbia gazdasága idén 5 százalékkal nőni fog, de ezzel a júniusi általános választások kampányát szolgáló kijelentésével nem értenek egyet gazdasági szakemberek. A Nemzetközi Valutaalap szerint is valószínűbb, hogy Szerbia bruttó hazai terméke (GDP) inkább 4-5 százalékkal csökken, semmint nőni tudna. Az utóbbi két hónapban majdnem kilencezer ember veszítette el a munkáját Szerbiában.
Koszovóban az utóbbi 24 órában 955-ről 976-ra emelkedett az igazoltan fertőzöttek száma. Az utóbbi két hónapban hivatalosan több mint 1600 ember veszítette el a munkáját, a szakemberek szerint viszont inkább tízezrekről lehet szó, akiket a munkaadók nem jelentettek be, így most annak sincs nyoma, hogy munka nélkül maradtak. A mikro-, kis- és közepes vállalkozások óriási veszteségeket könyveltek el a zárvatartás ideje alatt. Az üzletek egy része a hét elején megnyílt, de a tulajdonosok azt mondják, jelentősen megcsappant a kereslet, sokkal kevesebben vásárolnak, és sokkal kevesebbet is költenek, mint korábban. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank előrejelzése szerint a koszovói gazdaság idén 4-5 százalékkal eshet vissza, és 30-50 ezren veszíthetik el a munkájukat.
Észak-Macedóniában szombatról vasárnapra 1740-ről 1762-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Az egészségügyi miniszter szerint, amikor az európai országok úgy döntenek, hogy megnyitják határaikat, többé nem lesz értelme a 14 napos kötelező karanténra vonatkozó szabályozásnak, egyelőre azonban nem lehet tudni, mi várható a határnyitásokat követően. A sajtónak elmondta azt is, hogy Görögországgal folyik az egyeztetés arról, hogyan lehetne megoldani a határátlépést és a nyaralásokat úgy, hogy a karantén veszélye ne lebegjen a nyaralók feje fölött.
Montenegróban továbbra is stagnál a fertőzöttek száma, összesen 324 fertőzöttet vettek nyilvántartásba a járvány ideje alatt. Az aktív esetek száma vasárnap 4 volt. Montenegróban kinyitottak a strandok, a turisztikai szektor abban bízik, menthető még a szezon, míg gazdasági elemzők szerint az Adria-parti állam sem ússza meg jelentős gazdasági visszaesés nélkül, előrejelzések szerint legalább 5 százalékkal csökken majd az ország GDP-je.
Bosznia-Hercegovinában egy nap alatt 2236-ról 2267-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Gazdasági szakemberek szerint a boszniai gazdaság 5 százalékkal is visszaeshet az idei évben a koronavírus-járvány miatt, ami az egyébként is súlyos gazdasági problémákkal küzdő ország számára további nehézségeket okozhat. A statisztikai hivatal szerint az utóbbi két hónapban több mint 35 ezer munkahely szűnt meg Bosznia-Hercegovinában. Az országban még a 2019-es gazdasági fellendülés évében is,
egy évtizednyi konjunktúrát követően is meghaladta a 20 százalékot a munkanélküliségi ráta.
Ez Magyarországon tartósan 4 százalék alatti értéket jelentett az elmúlt években.
Horvátországban 2222-ről 2224-re emelkedett az igazoltan fertőzöttek száma vasárnapra. A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok Intézetének (WIIW) jelentése szerint a legnagyobb gazdasági visszaesésre azok az országok számíthatnak idén, amelyek a turizmusból élnek, így Horvátország gazdasága várhatóan 11 százalékot zsugorodik majd.
Szlovéniában is súlyos gazdasági következménye lesz a világjárványnak, a WIIW 9,5 százalékos visszaesést prognosztizál. Szlovéniában az utóbbi 24 órában nem regisztráltak újabb fertőzöttet, így a regisztrált fertőzöttek száma 1465 maradt.
Gyors lehet a közép-európai kilábalás
Régiónk, Közép-Európa gazdasági kilátásairól is részletes, exkluzív helyzetértékelést adott a Makronómnak a WIIW igazgatóhelyettese, Richard Grieveson, aki szerint nem a 2008-as pénzügyi összeomláshoz, hanem háborús helyzethez hasonlít inkább a koronavírus-válság. Szerinte ezúttal gyorsabb gazdasági talpraállás jöhet, mint 2008 után: „néhány negyedévig még nehéz az életünk, utána viszont meglehetősen erős fellendülés jöhet. Ez reális forgatókönyv.” V-alakú válságra ugyanakkor szerinte nincs remény, U-alakúra viszont szerencsére nagyon is. 
(MTI, Makronóm)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Aki lenézi az ipart, az valójában a dolgozó embereket nézi le.
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
Oroszország már semmiben nem számít a Nyugatra.
A 30 és 35 fok közötti hőség mellett hétfőn többfelé zivatarok alakulhatnak ki, amelyeket felhőszakadás, jégeső és viharos szél is kísérhet.
