Jelentősen csökkentek a termelői árak Kínában áprilisban, és a vártnál nagyobb mértékben estek vissza a fogyasztói árak is márciushoz képest.
A kínai statisztikai hivatal kedden közölt adatai szerint az év negyedik hónapjában a termelői árak éves bázison 3,1 százalékkal estek vissza, ami 2016 áprilisa óta a legerősebb ütemű csökkenés. Elemzők 2,6 százalékot vártak a márciusi 1,5 százalékos csökkenés után. Havi összevetésben 1,3 százalékkal mérséklődtek a termelői árak áprilisban. Az év első négy hónapjában 1,2 százalékkal csökkentek a termelői árak a tavalyi év azonos időszakához képest.
A fogyasztói árak éves összehasonlításban 3,3 százalékkal nőttek áprilisban, míg elemzők 3,7 százalékra számítottak a márciusban mért 4,3 százalékos emelkedés után. Az áprilisi 3,3 százalék tavaly szeptember óta a legalacsonyabb szintet jelenti, miközben januárban még 5,4 százalékkal csaknem kilencéves csúcsot ért el a fogyasztói árindex. Az élelmiszerek és az energia árát nem tartalmazó maginfláció 1,1 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban, némileg alacsonyabb ütemben a márciusi 1,2 százaléknál.
Havi összevetésben a fogyasztói árak 0,9 százalékkal csökkentek áprilisban. Elemzők 0,5 százalékos visszaesést vártak a márciusi 1,2 százalékos csökkenés után.
éves összevetésben.
Áprilisban is az élelmiszerek drágultak legnagyobb mértékben, 14,8 százalékkal éves összevetésben. Ez enyhe mérséklődést jelent azonban a márciusban mért 18,3 százalékos emelkedéshez képest. Az élelmiszerek árát elsősorban az húzza felfelé, hogy az egekbe szökkent a sertéshús ára az állományt megtizedelő afrikai sertéspestis járvány miatt. Áprilisban 96,9 százalékkal emelkedett a sertéshús ára, ami enyhe javulás a márciusban mért 116,4 százalékhoz képest.
Az áremelkedés változatlanul erősebbnek bizonyult vidéken, éves bázison 4,0 százalékkal kapaszkodtak feljebb a fogyasztói árak az év negyedik hónapjában, míg a városokban 3,0 százalékkal.
A koronavírus-járvány visszaszorítását követően a kínai vezetés különböző élénkítő intézkedésekkel igyekszik újabb lendületet adni az ország gazdaságának, adócsökkentésekkel támogatva a vállalatokat, és a munkanélküliség kezelésére célzottan növelve a kiadásokat.
újabb kihívás elé állítva a kínai termelőket.
A kínai jegybank hétfőn közölte, hogy a bankok 1700 milliárd jüan (240,05 milliárd dollár) értékben folyósítottak új hiteleket áprilisban, jóval meghaladva az egy évvel korábbi 1020 milliárd jüant. A jegybank újabb kamatcsökkentésekkel támogathatja a kormányzat költségvetési kiadási terveit, és még több készpénzt pumpálhat a pénzügyi rendszerbe, hogy segítse a bankokat és a vállalatokat.
(MTI)
„Szeretném, ha Kína segítene Oroszország kapcsán” – mondta volt Donald Trump Hszi elnökkel való tárgyalása előtt. Én is szeretném, csak ahhoz bizalom kellene. Kohán Mátyás írása.
A BBC szerint az amerikai elnök az ukrajnai háború lezárásához remél támogatást Pekingből.
Ez az amerikai elnök második ciklusának első hivatalos útja a Távol-Keleti régióban.
Én csak leírtam... – Ha az USA nem esik szét, akkor a földrajzi adottságok miatt behozhatatlan előnye van.
A Nyugatnak tisztában kell lenni egy régi biztonságpolitikai elvvel: az ellenfeled sosem annyira erős, mint gondolod, de te sem.
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Az Orbán-fóbiásoknak nyilván van valami erős kötődése Orbánhoz, mert a vezérük magát Orbán másolatként definiálja.
Magyar Marci szerint a függetlenség ára a sok kicsi támogatás és a kőkemény transzparencia.
