Csak Brüsszeltől függ, hogy Lengyelország nulla százalékra csökkentheti-e a könyvek áfakulcsát
2020. április 28. 16:19
Lengyelország a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe kerülő könyvkiadók érdekében nulla százalékra csökkentené a nyomtatott könyvek utána fizetendő áfa kulcsát, Varsó ezért beadvánnyal fordult az Európai Bizottsághoz, közölte csütörtökön Piotr Glinski kormányfőhelyettes.
2020. április 28. 16:19
p
0
0
4
Mentés
Mateusz Morawiecki miniszterelnök a könyvkiadók és -terjesztők kérésére fordult az uniós szervhez – mondta el sajtóértekezletén a kulturális és örökségvédelmi tárcát irányító kormányfőhelyettes.
Glinski hangoztatta, hogy Lengyelországban a nyomtatott könyvek árát 5 százalék áfa terheli, ez a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló uniós irányelv értelmében a legalacsonyabb lehetséges adó.
A kormányfőhelyettes közölte: a lépést Andrzej Duda elnök kezdeményezte. Az államfő később Twitter közösségi honlapján sugárzott nyilatkozatában leszögezte: a koronavírus-járvány még súlyosbított a korábban is válságban lévő könyvpiac helyzetén, a lengyel kormány ezért legalább bizonyos ideig csökkentené az adóterheket, közvetve pedig a könyvek eladási árát is.
Duda azon reményének adott hangot, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja a lengyel kormány kérelmét.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Nem várt pálfordulást hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.