Német intézet: Veszélyes a németek ötletszerű, neodirigista zöld politikája

Az ifo intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) szakértői által „neodirigizmusként” definiált gazdaságpolitika hátulütői leginkább a német környezetvédelmi politikán érhetők tetten az intézet honlapján kedden publikált tanulmány szerint.

Ahhoz ugyanis, hogy a környezetvédelmi célokat felesleges költségek nélkül lehessen megvalósítani, valós árinformációkra lenne szükség. A német környezetvédelmi politika viszont évtizedeken keresztül elmulasztotta a szén-dioxid-kibocsátás egységes árazásának bevezetését.

viszont a politikusoknak mindmáig nem sikerült elérniük a klímavédelmi céljaikat.

Mostanra létrejött ugyan megállapodás a szén-dioxid-kibocsátás egységes árazásáról, ennek várható pozitív hatását azonban a közvetlen állami beavatkozások továbbra is rontani, vagy akár semlegesíteni is fogják az ifo szerint.

Egységes szén-dioxid árazás mellett ugyanis kontraproduktív még kibocsátási normákat is kivetni az autógyártók flottájára. Az egységes szén-dioxid árazásnak éppen az lenne a célja, hogy ezáltal lehessen megtalálni a károsanyag-kibocsátás csökkentésének leginkább költséghatékony megoldásait.

Amennyiben éppen a gépjárműgyártásban lehetne a legnagyobb hatékonysággal csökkenteni az emissziós értékeket, akkor külön hatósági korlátozások nélkül is csökkenni fog a járművek szén-dioxid-kibocsátása. Nagyon is valószínű azonban, hogy az épületek fűtése terén jóval nagyobb hatékonysággal lehet csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. A járművek emissziós értékeinek hatósági korlátozása így felesleges többletköltségekkel terheli meg a német gazdaságot és nem hozza meg a kívánt eredményt sem.

A szén-dioxid-kibocsátás egységes árazása mellett nincs értelme egyéb ösztönzők alkalmazásának sem, mint például a napelem és szélturbina beruházások támogatása.

A szén-dioxid-kibocsátás költségfelára ugyanis már eleve versenyelőnyhöz juttat minden zéró-emissziós energiaforrást, amelyeknek viszont ezek után versenyeznie kellene tudniuk egymással. Egyes kiragadott energiaforrások merő politikai megfontolásból történő támogatása kézi vezérléssel csak a klímavédelmi törekvések költségeit növeli meg teljesen szükségtelen módon.

A politikának a már meglévő technológiák elterjesztésének a támogatása helyett az új technológiák kutatásának és fejlesztésének a támogatására kellene összpontosítania erőfeszítéseit,

szögezi le az ifo tanulmánya.

Az állami neodirigizmus komoly növekedési veszélyeket hordoz magában, állapítja meg a tanulmány. Minden olyan ideológiailag motivált közvetlen állami beavatkozás, amely túlmegy a piaci mechanizmus szabad játékterének a megvetésén nem csak a gazdasági növekedési potenciált ássa alá, de korlátozza a foglalkoztatást és akadályozhatja a kitűzött környezetvédelmi célok elérését is.

Németország esetében fennáll annak a veszélye, hogy éppen az állami beavatkozások miatt vagy csak feleslegesen magas költségek mellett, vagy egyáltalán nem lesz lehetséges teljesíteni a klímavédelmi kötelezettségeket, állapítja meg a tanulmány.

A politikai redisztribúciós célok elérésére hozott olyan közvetlen kormányzati beavatkozások például, mint amilyen a lakásbérleti díjak berlini maximálása is, nem hogy többek számára tennék elérhetővé a lakásbérletet mint rendelkezésre álló lehetőséget, de a kínálat szűkítésével egyenesen rontani fognak a helyzeten.

Clemens Fuest, az ifo intézet elnöke a tanulmányban nagyobb nyitottságra sürgeti a kormányt a szabadpiaci verseny és az állami szabályozók kombinált és kiegyensúlyozott alkalmazásában a gazdasági növekedési, társadalmi fejlődési és környezetvédelmi célok elérése érdekében.

A német intézet elnöke szerint a német zöld politika veszélye, hogy túlzottan közel kerül a tervgazdálkodáshoz és egy új dirigista, erősen beavatkozó politikát hajt végre a gazdaságban, mindezt ideológiai alapon.

A tervezők ideológiai elképzeléseinél és vízióinál azonban többet segíthetnek a piaci mechanizmusok a zöld célok elérésében.

Ezért az intézet elnöke több nyitottságot szorgalmaz, hogy Németország rátaláljon az állami szabályozások és a szabadpiaci mechanizmusok ötvözésének arany középútjára, amely többet használ, mint amennyit árt.

(MTI, Makronóm)

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.