Az ÁSZ 2019 második félévében kezdte meg a korábban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) irányítása alá tartozó tizenöt kutatóközpont, kutatóintézet vag yonmegőrzési tevékenységének ellenőrzését, idézte fel a számvevőszék február végi budapesti sajtótájékoztatóján Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője.
Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára hangsúlyozta, Magyarország versenyképességének és a magyar gazdaság fejlődésének meghatározó tényezője a kutatás-fejlesztésre és az innovációra fordított hazai és uniós források eredményes, hatékony felhasználása. Magyarország évek óta 1,3 százalék körül mozgó GDP-arányos ráfordításmutatója 2018-ban meghaladta az eddig mért legmagasabb értéket, elérte az 1,53 százalékot. A 2020-ra kitűzött cél az 1,8 százalék elérése.
Mint felidézte, a terület jelentősége miatt az ÁSZ az elmúlt években több alkalommal is végzett ellenőrzéseket a Magyar Tudományos Akadémiánál, az MTA egyes kutatóintézeteinél, illetve például tudományos-kutatási tevékenységet is végző felsőoktatási intézményeknél, egyetemeknél.
A magyar kutatás-fejlesztés területén kiemelt szerepet töltenek be a 2019. augusztus 31-ig az MTA által irányított kutatóintézetek, amelyek irányítása akkor az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárságához került át. Kiemelten fontos, hogy az új szervezeti keretek között induló kutatóhálózat életképessége, a közfeladatot szolgáló vagyon megőrzése biztosított legyen, hangsúlyozta.
Holman Magdolna beszámolója szerint az ÁSZ január 16-án fejezte be az MTA Atommagkutató Intézet és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, február 12-én pedig lezárta az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 2016-2018 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzését. Három kutatóintézet alapvetően szabályszerűen gazdálkodott, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont gazdálkodása pedig az ellenőrzött időszak végére javult, ezért a négy kutatóintézet vezetői részére az ÁSZ nem is fogalmazott meg javaslatot.
A nyilvánosságra hozott tizenegy jelentésben vizsgált intézetek közül az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont a 2016-2017 közötti időszakban nem biztosította megfelelően a közvagyon megőrzését, 2018-ra azonban már nem merült fel kockázat a vagyongazdálkodásban, így javaslatot az ÁSZ itt sem fogalmazott meg.
Nagy Imre felügyeleti vezető elmondta, a tizenöt kutatóintézet összesen 87 milliárd forint vagyonnal és 4200 alkalmazottal rendelkezett 2018 végén, és 2016-2018 között összesen 45 milliárd forint költségvetési támogatásban részesültek.
Beszámolója szerint tíz kutatóközpont nem biztosította megfelelően a közvagyon megőrzését. Három kutatóintézet nem rendelkezett szervezeti és működési szabályzattal, négy kutatóintézetnél nem került sor a törvényi előírások szerinti számviteli szabályozások megalkotására, két kutatóintézetnél pedig nem gondoskodtak megfelelően a gazdálkodási jogkörgyakorlók nyilvántartásáról.
A leggyakoribb hiányosság a törvény szerinti leltár elkészítése volt, erre hét kutatóintézet nem fordított kellő figyelmet.
Az érintett intézmények – az MTA Agrártudományi Kutatóközpont, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóközpont, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, az MTA Természettudományi Kutatóközpont, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az MTA Ökológiai Kutatóközpont – vezetőinek feladata 30 napon belül intézkedési terv elkészítése, az MTA Nyelvtudományi Intézetnél azonban a vagyongazdálkodásra vonatkozó alapvető szabályozást sem alakították ki, ezért ott az ÁSZ az illetékes irányító szervhez fordult.
Nagy Imre újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy az ellenőrzés során az Állami Számvevőszék a kutatóintézetek vagyonának változását – nyomozati hatáskör hiányában – nem vizsgálta, csak a vagyongazdálkodás szabályszerűségét.
Holman Magdolna arra az újságírói kérdésére, hogy az MTA mint köztestület vagyona állami vagyonnak minősül-e, hangsúlyozta: az MTA és korábbi kutatóintézetei is az államháztartás részei, közpénz felhasználásával közfeladatot látnak el, ezért vagyongazdálkodásuk ellenőrzése az Állami Számvevőszék feladata.
Ebben az interjúnkban kutatók árulták el, hogy a korábbi akadémiai irányítás alatt sok esetben még a rezsiköltségeket is saját, pályázati forrásból kellett fedezniük egyes intézeteknek, míg más intézetek komoly forrásokhoz jutottak és akadémiai forrásokból utazhattak külföldi konferenciákra is.
(MTI, Makronóm)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A kritikákra az MTA agresszívan reagál, mellőzve a tudományos párbeszédet, és ultraliberális sajtóorgánumok szolgálatait igénybe véve lejárató kommunikációt folytat. Lentner Csaba írása.
Az itt dolgozók abban bíznak, előbb-utóbb véget ér ez a rémálom, s ha szóba kerül a Szőlő utcai javítóintézet, akkor majd nem a bűncselekményekről esik szó, hanem arról, hogy példás nevelőmunka folyik itt. Riportunk!
A jogszociológia és jogfilozófia védelmében azért említeni kell, hogy éltek a mi országunkban régen igazi szakemberek is. Nizalowski Attila írása.
A közgazdász professzor szerint a magyar tudományos élet utánpótlása nem a teljesítmények alapján történik, így nem lehetnek akadémiai tagok a jobboldali értelmiségi kör tagjai.
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
Jordan Bardella nem finomkodott: szerinte a naiv, identitásukat vesztett politikusoknak befellegzett, a történelem egyszerűen átlép rajtuk. A francia pártelnök az Europe Uncensored eseményen rántotta le a leplet a brüsszeli bürokráciáról, és rámutatott: erős vezetőkre van szükség, akik mernek nemet mondani – pont úgy, ahogy a magyar miniszterelnök tette.
A kolumbiai katonák egy része a Nemzetközi Légióban, míg mások a gyalogos egységekben szolgálnak.
