Számos tagországban állapított meg egyensúlyhiányt Brüsszel, Magyarország nincs köztük

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök az unió gazdasági és szociális prioritásainak a tagállamok által elért haladásáról közzétett éves áttekintésének ismertetésekor elmondta, Görögországban, Olaszországban és Cipruson áll fent továbbra is túlzott egyensúlyhiány.

Németország, Írország, Spanyolország, Hollandia, Franciaország, Horvátország, Portugália, Románia és Svédország még mindig részleges egyensúlyhiánnyal küzd, míg Bulgáriában már nem áll fenn egyensúlyhiány, közölte.

Az uniós biztos jó hírnek nevezte a javuló tendenciát, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamoknak ki kell használniuk ezt a pozitív tendenciát, és folytatniuk kell a reformokat annak érdekében, hogy gazdaságuk időtállóvá váljon.

Bulgáriával kapcsolatban kiemelte, az ország jelentős előrelépést tett a pénzügyi ágazat erősítése és a vállalati adósságok terén, valamint a nemteljesítő hitelek rátája is visszaesett. Ez azt mutatja, hogy Bulgária komolyan elkötelezett az érintett szakpolitikák mellett, s a bevezetett reformok eredményeket hoztak.

Elmondta azt is, hogy Románia esetében a deficit 2019-ben meghaladta a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, és várhatóan 3 százalék felett marad idén és 2021-ben is. Szavai szerint ez azt mutatja, hogy a hosszú idő alatt felhalmozódott fiskális egyensúlyhiány miatt indokolt a túlzottdeficit eljárás fenntartása. A jövő héten pedig javaslat születhet a túlzott költségvetési hiánnyal összefüggő eljárás megindításáról is, közölte.

A biztos arra is kitért, hogy Görögország vonatkozásában az uniós bizottság elfogadta az ötödik megerősített felügyeleti jelentést, amely megállapította, hogy Görögország jó eredményeket ért el a 2019 végére vonatkozó konkrét reformvállalásainak végrehajtásában. E vállalások a kormány által végrehajtott vagy bejelentett kiegészítő intézkedések révén várhatóan időben teljesülni fognak a hatodik, 2020 májusára tervezett megerősített felügyeleti jelentéshez. Ez azonban a görög hatóságok folyamatos szerepvállalását igényli, különösen a pénzügyi ágazatban, ahol még jelentős további intézkedések szükségesek. A jelentés az eurócsoport elé kerül megvitatásra, de nem vezet adósságintézkedésekhez, mondta.

Dombrovskis továbbá aggasztónak nevezte, hogy néhány tagállamban továbbra is magas az államadóság. Ezzel összefüggésben azt hangsúlyozta: differenciáltabb fiskális politikára van szükség, hogy az eltérések mértékén csökkentsenek. Hozzátette: a tagállamok még mindig azzal küzdenek, hogy visszatérjenek a 2008-as gazdasági válság előtti szintjükre.

Elmondta, az unió pénzügyi ágazata jobb állapotban van, mint néhány évvel ezelőtt, ugyanis magasabb a tőke mértéke és alacsonyabb a nemteljesítő hitelek aránya. „Még mindig látható azonban, hogy a produktivitás növekedése továbbra is kihívást jelent Európa számára. Ennek érdekében el kell távolítani a beruházások előtt álló akadályokat és növelni kell a beruházás mértékét egyebek mellett az új technológiába, valamint a kutatás és innováció terén” – fogalmazott.

Aláhúzta, hogy a bizonytalan gazdasági kilátások közepette kiemelten fontos a potenciális növekedés fokozására irányuló reformok megvalósítása. A 2019-ben elfogadott ajánlások végrehajtása a pénzügyi szolgáltatások és az aktív munkaerőpiaci politikák területén jól haladt előre – tette hozzá.

Nicolas Schmit foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos a sajtótájékoztatón azt közölte, hogy Európában a foglalkoztatás rekordmagas, az egyenlőtlenségek azonban továbbra is fennállnak. A szegénység és a társadalmi kirekesztődés a jó munkaerőpiaci feltételek miatt azonban folyamatosan csökken.

„Fokoznunk kell a nagyobb egyenlőségért folytatott küzdelmünket. Meg kell erősítenünk az európai szemeszter szociális dimenzióját, és teljeskörűen végre kell hajtanunk a szociális jogok európai pillérét, többek között azáltal, hogy javaslatot teszünk a méltányos minimálbérekre vonatkozó keretre, megerősítjük a készségfejlesztési programot és átalakítjuk az ifjúsági garanciát” – fogalmazott.

Mint közölte, a termelékenység növelése kihívás marad, amit a demográfiai változások is nehezítenek. A beruházások elégtelensége, a gazdaságilag aktív népesség elöregedése, a szakemberhiány és a strukturális munkaerőhiány hátráltatja a potenciális növekedést – tette hozzá Schmit.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos arról beszélt, hogy az európai szemeszter révén az uniós bizottság zöldebbé kívánja tenni a fenntartható fejlődési célokat, ugyanis minden országjelentés ide vonatkozó eredményeket összegző külön melléklettel rendelkezik. Ezzel összefüggésben kiemelte, a tagállamoknak erősíteniük kell a klímaügyi fellépéseiket a stratégia jövője szempontjából, az első jelentés ugyanis a korábbi szakpolitikák eredményéhez képest egyelőre nem mutat előrelépést.

Az új típusú koronavírus megjelenésével kapcsolatban azt mondta, az Európai Bizottság vizsgálja, hogy az milyen kockázatot jelenthet az európai gazdaságra. A járvány lefelé módosíthatja az előrejelzéseket, hatását azonban még korai felmérni – mondta. A gyorsan változó helyzetet az uniós bizottság figyelmemmel kíséri, mindenben támogatja a tagállamokat az ügy kezelését illetően, bevonásukkal stratégiát dolgoz ki a vírus terjedésének megelőzésére – tette hozzá Gentiloni.

(MTI)