A világ legsikeresebb országait követi Magyarország – de a mindenszaristáknak ez se jó
Nevetséges érvekkel támadják a magyar kutatási hálózat átalakítását, amely Nyugat-Európa és Ázsia legjobb modelljeiből merít. Kohán Mátyás írása.
A kormány kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztési stratégiájának talán legfontosabb zászlóshajója a Magyar multi program (Mmp), amelynek keretében 50 hazai kkv juthat csaknem 15 milliárd forint fejlesztési forráshoz az idén – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára kedden Debrecenben.
Szepesi Balázs a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában tartott vállalkozói fórumon azt mondta, hogy a tavaly indított program keretében idén is szeretnék megtalálni azt az 50 vállalatot, amely a jövőben olyan „nagy büszkesége lehet az országnak, mint régen az Orion, vagy a Ganz volt”.
Az Mmp keretében vállalkozásfejlesztési szakemberek bevonásával állítják össze a cégre szabott fejlesztési programokat, amelyek megvalósításához cégenként 50-340 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosítanak európai uniós társfinanszírozással, közölte a helyettes államtitkár.
„A magyar gazdaságpolitika sikerének egyik alapja, hogy a világ egyik legjobb exportáló országa vagyunk” – hangoztatta Szepesi Balázs megjegyezve, hogy ebből a szempontból a kkv-k is sikeresek: a hozzáadott értékükhöz viszonyítva nagy volumenben tudnak eladni.
Ugyanakkor probléma, hogy nagyon sok vállalkozás még nem lépett ki a nemzetközi piacra, pedig amelyek ott vannak, jobban teljesítenek, több fizetést tudnak adni, és a tulajdonosaik is többet keresnek, húzta alá a gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár.
Fontos feladatnak nevezte, hogy segítsék a kkv-k megjelenését a nemzetközi piacokon, illetve azt, hogy amelyek már ott vannak, megkapják a magyar kormánytól az összes lehetséges segítséget a helytálláshoz a versenyben, mint ahogy más államok is segítik a vállalataikat.
A Magyar multi program mellett számos más vissza nem térítendő támogatás is segíti a vállalkozásokat – jelezte Szepesi Balázs. Példaként említette a 3 milliárd forint keretösszegű beszállítói fejlesztési programot, a 6 milliárdos építőipari technológiai korszerűsítés programot, a 15 milliárdos Nagyvállalati beruházási támogatási programot, az egyedi kormánydöntéssel megítélt, 80 milliárd forint keretösszegű támogatási programot, az 1,4 milliárdos Ipar 4.0 programot, a napelemes rendszer telepítését támogató 23,9 milliárd forint keretösszegű programot, a vállalati infokommunikációt támogató 48,2 milliárdos programot, a foglalkoztatásbővítés 12 milliárdos ösztönzését, vagy a 10 milliárd forint keretösszegű Új gyakornoki programot.
Szepesi Balázs arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság nagy kihívások előtt áll: a foglalkoztatás miatti termelékenységi kényszer, a digitalizáció és a generációváltás korszakváltást hoz a magyar gazdaságban.
Paulovits Ádám Márton, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) igazgatója elmondta: a BÉT számos programmal segíti a vállalatokat abban, hogy nemzetközi tapasztalatokat szerezzenek. Kiemelte a BÉT 50 és az Elit vállalkozásfejlesztési programot, amelyekben hazai tulajdonú, növekedést tervező, az exportpiacok felé nyitni szándékozó vállalatok vehetnek részt.
Miklóssy Ferenc, a fórumnak otthont adó hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara elnöke üdvözölte a kormány kkv-kat támogató programját. Finnországot, Dél-Koreát és Tajvant említette példaként, amely országok hasonló, a nemzeti vállalkozásokat erősítő és nemzetközi piacra segítő kormányzati támogatással váltak gazdasági nagyhatalommá.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.