A kormány kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztési stratégiájának talán legfontosabb zászlóshajója a Magyar multi program (Mmp), amelynek keretében 50 hazai kkv juthat csaknem 15 milliárd forint fejlesztési forráshoz az idén – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára kedden Debrecenben.
Szepesi Balázs a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában tartott vállalkozói fórumon azt mondta, hogy a tavaly indított program keretében idén is szeretnék megtalálni azt az 50 vállalatot, amely a jövőben olyan „nagy büszkesége lehet az országnak, mint régen az Orion, vagy a Ganz volt”.
Az Mmp keretében vállalkozásfejlesztési szakemberek bevonásával állítják össze a cégre szabott fejlesztési programokat, amelyek megvalósításához cégenként 50-340 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosítanak európai uniós társfinanszírozással, közölte a helyettes államtitkár.
„A magyar gazdaságpolitika sikerének egyik alapja, hogy a világ egyik legjobb exportáló országa vagyunk” – hangoztatta Szepesi Balázs megjegyezve, hogy ebből a szempontból a kkv-k is sikeresek: a hozzáadott értékükhöz viszonyítva nagy volumenben tudnak eladni.
Ugyanakkor probléma, hogy nagyon sok vállalkozás még nem lépett ki a nemzetközi piacra, pedig amelyek ott vannak, jobban teljesítenek, több fizetést tudnak adni, és a tulajdonosaik is többet keresnek, húzta alá a gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár.
Fontos feladatnak nevezte, hogy segítsék a kkv-k megjelenését a nemzetközi piacokon, illetve azt, hogy amelyek már ott vannak, megkapják a magyar kormánytól az összes lehetséges segítséget a helytálláshoz a versenyben, mint ahogy más államok is segítik a vállalataikat.
A Magyar multi program mellett számos más vissza nem térítendő támogatás is segíti a vállalkozásokat – jelezte Szepesi Balázs. Példaként említette a 3 milliárd forint keretösszegű beszállítói fejlesztési programot, a 6 milliárdos építőipari technológiai korszerűsítés programot, a 15 milliárdos Nagyvállalati beruházási támogatási programot, az egyedi kormánydöntéssel megítélt, 80 milliárd forint keretösszegű támogatási programot, az 1,4 milliárdos Ipar 4.0 programot, a napelemes rendszer telepítését támogató 23,9 milliárd forint keretösszegű programot, a vállalati infokommunikációt támogató 48,2 milliárdos programot, a foglalkoztatásbővítés 12 milliárdos ösztönzését, vagy a 10 milliárd forint keretösszegű Új gyakornoki programot.
Szepesi Balázs arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság nagy kihívások előtt áll: a foglalkoztatás miatti termelékenységi kényszer, a digitalizáció és a generációváltás korszakváltást hoz a magyar gazdaságban.
Paulovits Ádám Márton, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) igazgatója elmondta: a BÉT számos programmal segíti a vállalatokat abban, hogy nemzetközi tapasztalatokat szerezzenek. Kiemelte a BÉT 50 és az Elit vállalkozásfejlesztési programot, amelyekben hazai tulajdonú, növekedést tervező, az exportpiacok felé nyitni szándékozó vállalatok vehetnek részt.
Miklóssy Ferenc, a fórumnak otthont adó hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara elnöke üdvözölte a kormány kkv-kat támogató programját. Finnországot, Dél-Koreát és Tajvant említette példaként, amely országok hasonló, a nemzeti vállalkozásokat erősítő és nemzetközi piacra segítő kormányzati támogatással váltak gazdasági nagyhatalommá.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
Elképesztő számokat közöltek.
Óriásit lépett előre hazánk az Orbán-Trump találkozó után.
Trumpnak a nyugat-európai országokkal van problémája, amelyek továbbra is orosz energiát vásárolnak, noha szankciókat vezettek be.
Sebestyén Géza szerint egyértelmű, hogy mi a magyar gazdaságstratégia szimbóluma.
Az integráció legsikeresebb időszakai éppen azok voltak, amikor a tagállamok vitathatatlan szuverenitással az egységes piac elmélyítésére koncentráltak, nem pedig ideológiai elvárások kikényszerítésére.
Új panaszkezelő felület indul az alvállalkozói kifizetések védelmére.
Az érdekfeszítő, inspiráló vitával tarkított beszélgetés során az archeogenetika szerepe, a magyar identitás fogalma, és a kettős honfoglalás elmélete is szóba került.
