A Huawei kínai távközlésiberendezés-gyártó óriáscég több mint egy évtizede titokban képes hozzáférni kényes és személyes információkhoz azokon a mobiltávközlési hálózatokon szerte a világon, amelyekhez ő szállítja a berendezéseket, jelentette amerikai titkosszolgálati forrásokra hivatkozva internetes oldalán a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap kedden éjjel. A Huawei szerdán cáfolta a cikkben foglaltakat, szerinte a WSJ aláássa saját hitelességét az alaptalan vádakkal.
Minden távközlésiberendezés-gyártónak, amely berendezéseket ad el, illetve hálózatot épít mobiltávközlési szolgáltatóknak, az egyes nemzeti törvények által előírtan bele kell építenie a hálózatba egy olyan csatlakozó felületet, másképpen hátsó kaput, amelyet a nemzeti hatóságok gyártanak vagy gyártatnak abból a célból, hogy azon keresztül ők – törvényben szabályozott feltételek mellett, általában bírósági engedéllyel és ráadásul a mobilszolgáltató tudtával – hozzáférnek a hálózaton futó kényes vagy személyes adatokhoz. A távközlésiberendezés-gyártóknak oly módon kell beépíteniük ezeket a csatlakozó felületeket, hogy ők maguk csak szintén a mobilszolgáltató engedélyével jussanak hozzá a kényes információkhoz.
A lap információi szerint azonban a Huawei olyan technológiát fejlesztett ki, amelynek révén képes a mobilszolgáltató tudta nélkül is rákapcsolódni a hálózatra, tehát a maga számára is kiépített egy titkos hátsó kaput. A lapnak nyilatkozó tisztségviselők azt nem közölték, hogy a Huawei hátsó kapuit hol találták meg a hálózatokon, csak annyit árultak el, hogy először 2009-ben a Huawei által szállított kezdeti 4G hálózatokon vették észre ezeket. Azt sem árulták el a nyilatkozók, hogy az amerikai hatóságok rajtakapták-e valaha a Huaweit azon, hogy használja is ezt a hátsó kaput, és kinyer bármely kényes adatot bármely mobilhálózatból.
A The Wall Street Journal idézte Robert O'Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadót is, aki úgy fogalmazott: „bizonyítékaink vannak arra, hogy a Huawei képes titokban hozzáférni kényes és személyes információkhoz azokban a mobiltávközlési hálózatokban szerte a világon, amelyeknek a berendezéseit ő szállítja a távközlési szolgáltatóknak”.
Az amerikai hírszerzés 2019-ig szigorúan titkosan kezelte ezeket az ismereteit. Az utóbbi néhány hónapban azonban Washington megosztott bizonyos részleteket szövetségeseivel, köztük az Egyesült Királysággal és Németországgal. Ezt a WSJ oknyomozó riportereinek amerikai, brit és német hírszerzési források egyaránt megerősítették. A lap taktikai megfontolásokkal magyarázta, hogy Washington most miért fedett fel konkrét részleteket hírszerzési információiból. Az amerikaiak korábban a nyilvánosság előtt mindig azzal érveltek: nincs szükség kézzel fogható bizonyítékok felfedéséhez annak alátámasztására, hogy a Huawei milyen fenyegetést jelent minden ország nemzetbiztonsága számára. Viszont Nagy-Britannia – Donald Trump kormányának lobbizásával dacolva – januárban úgy határozott, hogy mobilszolgáltatóinak továbbra sem kell nélkülözniük a Huawei technológiáját, és az beépíthető az 5G hálózatokba is, a legfontosabb központi részt leszámítva. Brit tisztségviselők mindazonáltal azt mondták kedden a WSJ-nek, hogy nem újak számukra az amerikai tisztségviselők által átadott információk, és mérlegelték is ezeket, amikor a Huawei-technológia alkalmazhatóságáról döntöttek. A német parlament pedig nemsokára dönt arról, hogy használható-e Huawei-technológia az 5G hálózatokban az országban.
Az amerikai lap hangsúlyozta: az Egyesült Államok régóta azt hangoztatja, hogy a Huaweit a kínai kormányzat rákényszerítheti arra, hogy kémkedjen a külföldön működő mobilhálózatokon, vagy akár meg is szakítsa e hálózatok működését.
A Huawei mindig visszautasította, hogy bármikor és bármely ország javára kémkedett volna, azt állítva, hogy egy erre vonatkozó kérést Pekingtől is megtagadna. A cég egyik, szintén neve elhallgatását kérő tisztségviselője azt is tagadta a lapnak, hogy a Huaweinek olyan jellegű hozzáférése lenne a hálózatokhoz, amilyennek az amerikai tisztségviselők leírják. Mint mondta: a hálózatokhoz történő hozzáférés lehetőségét szigorú törvények szabályozzák, és a tényleges hozzáférést minden esetben csak a mobiltávközlési szolgáltató erre felhatalmazott alkalmazottai adhatják meg a hatóságoknak és a berendezésgyártóknak is. Nagyon valószínűtlen, hogy a berendezésgyártó hozzá tud férni a mobilhálózaton futó kényes információkhoz, de ha mégis képes volna erre, akkor a szolgáltató azonnal észrevenné – állította.
A Huawei az MTI-hez eljuttatott közleményben reagált a WSJ cikkére. „Amint azt az Edward Snowden-féle szivárogtatások is alátámasztották,
az Egyesült Államok az, amely titokban évek óta világszerte hozzáfér telekommunikációs hálózatokhoz, továbbá kémkedik más országok után.
A Washington Post szintén most publikált cikke – miszerint a CIA egy titkosítással foglalkozó vállalaton keresztül évtizedekig figyelt meg más országokat – szintén alátámasztja ezt” – hangsúlyozta állásfoglalásában a vállalat. A kínai cég leszögezte: a Huawei soha nem fért hozzá és a jövőben sem fog hozzáférni telekommunikációs hálózatokhoz titokban, erre nincs is megfelelő képessége. A kiberbiztonság és a felhasználói adatvédelem kiemelt fontosságúak a Huawei számára – húzta alá a cég.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Kemény küzdelmet jósolnak az elemzések novemberre, a történelmi példák sem az elnök pártjának kedveznek, a jobboldal ingujjában azonban mégis lapulhat egy-két ász, amitől nem lefutott a mérkőzés.
A NATO minket elsősorban nem az oroszoktól védett meg, hanem a német, francia, angol álmodozásoktól.
Az egykori ukrajnai különmegbízott szerint Moszkva már nem képes pótolni saját veszteségeit, Kijev viszont hasznos tapasztalatra tett szert a háborúban.
Trump már a nukleáris kérdések miatt sem fogadná el az iráni javaslatot.
A német luxusmárka, amely egykor a kínai állami reprezentáció szimbóluma volt, ma már szoftveres lemaradással és a helyi elektromosautó-gyártók agresszív térnyerésével küzd. A túlélés érdekében a cég feladta korábbi identitását.
Teljesen nyílt iszapbírkózás zajlik Amerikában a választókerületek határai átrajzolásának ügyében. A republikánus és demokrata vezetésű tagállamok igyekszenek az ellenfelet kirajzolni a képviselőházból és a választókerületekből. Alegújabb választókerületi proxyharc épp Virginiában zajlik, felkészül Florida. És vajon ki lesz a végén a győztes?
Aki felveszi parlamenti mandátumát, nem maradhat polgármester vagy önkormányzati képviselő: le kell mondania, a helyére pedig időközi választást írnak ki.
Dupla élvezet, két napon át zúghat a „Mocskos Fidesz!” már csak úgy megszokásból is.
