A Nigériai Nephrológiai Szövetség (NAN) szerint húszmillió nigériai vesebetegségben szenved – közölte az egyesület elnöke, Ifeoma Ulasi professzor hétfőn egy sajtótájékoztatón, amelyen bejelentette egy tudományos konferencia (AGM) megrendezését is Ibadan városában.
Fehérednének a feketék
Elmondása szerint a konferencia egyik fő témája a „Vese és demográfia” lesz, mellyel a lakosság figyelmét szeretnék felhívni a vesebetegség megelőzésére. A betegség kezelése meglehetősen drága, nagy terhet ró a betegekre és az országra is.
Megállapította, hogy a genetikán kívül számos tényező okoz vesebetegségeket, például a bőrfehérítésre használt fehérítők, és hozzátette, hogy a nemzet egészségbiztosítását felül kell vizsgálni a betegek ellátása érdekében.
Fekete-Afrikában épp annyira szeretnének fehéredni az emberek, amennyire az európaiak barnulnának, csak míg Európában ezt napozással el lehet érni, Afrikában kialakult egy kozmetikai ipar, amely bőrfehérítő szereket forgalmaz. A fehér bőr Afrikában a jólét jele, ettől társadalmi előrelépést, jó állást és kapcsolatokat várnak az emberek.
A szerek két fő hatóanyaga a hidrokinon, amely a melanin festékanyagot termelő melanocitákat pusztítja el, a másik a szervezetre meglehetősen ártalmas higany. Utóbbi az idegrendszert és az agyat is károsítja, de vesekárosodást is okoz. Ezek a problémák pedig igazán nem hiányoznak a szegény afrikai országok egészségügyi rendszereinek. Vannak ráadásul, akik hipót használnak.
A fehérítés gazdaságilag is veszélyes függőséggé alakul, hiszen sok esetben egyre több szerre lesz szükség a fehérség megőrzése érdekében.
Általános probléma
„Persze közelíthet az ideálhoz, mindössze ki kell fehérítenie a bőrét, meg kell műtetnie a szemét, az orrát és az állkapcsát. Hogy a Távol-Keleten maradjunk, Dél-Korea a világ plasztikai sebészet-fővárosa, ahol olyan nyomás van a hölgyeken, hogy minden harmadik (!) huszonéves nő végeztetett már magán beavatkozást, pedig a szöuli metróban már megtiltották a plasztikai sebészeti klinikák reklámozását. Ennek ellenére nem látni a tévében, a filmekben vagy bármilyen plakáton olyan nőt, akinek ne lenne megműtve az arca. A legnépszerűbb beavatkozás a mongolredő eltávolítása - ami kerekebb szemet eredményez - az orrplasztika – a tömpe orrot megemelik és elvékonyítják – és az állkapocs műtét, aminél lefaragnak kétoldalt az állkapocsból, hogy az arc keskenyebb legyen. Az egyik klinika lobbijában hatalmas üvegoszlopok ékesítik a teret, melyekben a kioperált állkapocs-darabok vannak. Nem viccelek, tényleg így van. Szerintem ez undorító és ijesztő, én biztosan kifordulnék onnan, de egy odalátogató koreai nő számára ez a látvány bátorító, hiszen ő meg szeretne szabadulni széles állától.
Az ázsiai hölgyeknél a nyugati szépségideál kényszeres imitálása nem áll meg vonásaik megváltoztatásánál, sokan barna szemükkel is elégedetlenek. A színes kontaktlencsék megjelenése óta azonban már ezen is lehet változtatni, így alig találni ázsiai influenszert vagy youtubert, aki nem kék vagy zöld szemmel néz igézően a kamerába.
Az arab világban a legnépszerűbb szépészeti beavatkozás az orrplasztika, Iránban például teljesen természetes, hogy a lányok ezt kapják a 18. születésnapjukra. Ez a jelenség olyan magától értetődő, hogy büszkén viselik a műtét után kötéseket, hiszen ha nem orrplasztika az érettségi ajándék, az szégyellnivaló, mert azt jelenti, hogy a család szegény és nem tudja megengedni magának.
A bőrfehérítés is egyre népszerűbb, főleg a Távol-Keleten több milliárd dolláros üzlet, hiszen – ahogy egy kínai mondás tartja – »a fehér bőr elfedi minden más hibád«. A kínai nők közül nyáron sokan kezeslábasban és maszkban strandolnak, hogy ne barnuljanak le, a barna bőr ugyanis arra utal, hogy az illető szegény paraszt, aki egész nap a földeken dolgozik, és mint ilyen, alsó társadalmi osztályhoz tartozó állampolgár. Indiában ugyanez a helyzet, nemrég arról írt a Huffington Post-ban egy indiai fiatal lány, hogy milyen hatással volt rá, hogy a szülei mindig megdorgálták, ha sokat sportolt nyáron, mert nem tetszett nekik, hogy a napon van, mert így sötét lesz a bőre. Az ázsiai nők fehérítő maszkokat is alkalmaznak, illetve lézer kezelésekkel és bőrfehérítő tabletták szedésével is próbálják elérni az áhított világos bőrt.
Az »eurocentrikus szépség sztenderd« miatt a legjobban mégis a fekete nők szenvednek. Náluk már akkor elkezdődött a bőrszín alapján való megkülönböztetés, mikor a fehér rabszolgatartók elkezdtek gyerekeket csinálni a fekete rabszolganőknek. (most ne menjünk bele, hogy ezeknek a »kapcsolatoknak« hány százaléka volt szexuális erőszak, mert arról külön lehetne oldalakat írni.) Ezek a félvér gyerekek később preferáltabb rabszolgák lettek, mert világosabb bőrük miatt jobban hasonlítottak gazdáikra. Ők többnyire házon belül végezhettek könnyebb munkákat, amíg sötétebb társaik a földeken gürcöltek. A rabszolgaság eltörlése után, a modern korban a fehérek és feketék közötti keveredés miatt az afroamerikaiak már változatos bőrtónusokkal rendelkeztek és sajnos saját közösségükön belül is a világosabb bőrszínt részesítették előnyben” – olvashatunk a bőrfehérítéshez kapcsolódó trendekről Nagy Cili írásában.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Új, egészségügyi műsor indul a Mandineren dr. Kőnig Róberttel: a sorozat célja, hogy közérthetően, de hitelesen kerüljenek terítékre az egészségünket érintő legfontosabb kérdések. Az első adás témája az életmódváltás, amelyben divatdiétákról, veszélyes fogyókúrás trendekről és valódi, hosszú távon működő megoldásokról esik szó.
Sokan most csodálkoznak rá a nyilvánvaló tényre: Joe Biden alkalmatlan volt a világ vezető hatalmának irányítására.
Ettől még van jövő, mert a kárpátaljai magyarok nagyon kemények, de a jelen nehéz.
Magyarországon egy évtized alatt másfélszeresére nőtt a melanómás esetek száma, ez a növekedés az összes rosszindulatú daganat előfordulásának emelkedését megelőzi – derült ki az ELTE közleményéből.
Az áldozatok közül kiemelkedik az a nő, aki egymaga 235 000 eurót utalt át az egyik csalónak.
Csak úgy röppentek a milliós bírságok az országos célellenőrzés után.
„Majd jövőre…” – írta az FTC elnöke a közösségi oldalán.
A fiatal nőnek elege lett a társadalmi kitaszítottságból.
