Ég és föld: kínai dróngyártó reformálná meg a mezőgazdaságot
2020. január 22. 16:38
A dróntechnológia mezőgazdasági forradalma Kínában zajlik – véli a XAG Guangzhou-i dróngyártó vezetője. A vállalat szerint drónokkal a gazdálkodók könnyebben figyelemmel kísérhetik a növények fejlődését és ezek az eszközök nagyobb hatékonyságot biztosítanak az ültetés és permetezés közben.
2020. január 22. 16:38
10 p
0
0
8
Mentés
Takács Zsolt
A XAG szerint összesen 40 ezer drónjuk dolgozik már földeken, több mint egymillió gazdát szolgálva. A cég szerint a drónhasználat megnövekszik majd a következő években a munkaerőhiány és a népesség elöregedése miatt.
Növényvédő szer az égből
„Továbbra is rengeteg az olyan gazdálkodó, aki a hátán cipeli a nehéz permetező tartályt és
védekezés nélkül szórja rá a vegyi anyagokat a növényekre, ami akár halálos is lehet”
– mondta Anne Xu Qian-qian, a XAG globális kommunikációs igazgatója egy interjúban. Elmondása szerint ennek a problémának a megoldására kezdte el a cég a mezőgazdasági drónok kifejlesztését.
A vállalat eleinte videókészítésre alkalmas drónokat gyártott, de aztán áthelyezte a hangsúlyt az iparban is használható eszközökre. Helyi gazdálkodókkal fejleszteni és tesztelni kezdték az ipari drónokat 2013-ban és 2015-ben már kiadták az első mezőgazdasági drónsorozatot, amelyet leginkább permetezésre használtak.
A drónokat egy alkalmazás segítségével lehet irányítani és beállítani azt, hogy mikor végezzék el a kért munkát, mekkora területen és milyen mennyiségben szórjanak permetezőszert. A beállításokat követően a drónok automatikus elvégzik a feladatukat és visszaszállnak a kiindulópontra.
A drónokat már használják rizsföldeken és búzafarmokon is. A dróntechnológiával nem „rombolják” a termőföldeket, mivel nem kell traktorral vagy gyalog átmenni a növényeken.
Adatgyűjtés a középpontban
A XAG kifejlesztette a saját felhőalapú technológiáját és mesterséges intelligenciával működő képfelismerő rendszerét is, amely lehetővé teszi, hogy
a drónok a feladat elvégzése során képeket és releváns adatokat gyűjtsenek a földekről.
Az eszközök feltérképezik a földeket és többek közt pontosan meghatározzák a fák egymástól eső távolságát illetve a talaj minőségét.
Ezeket az adatokat a gazdálkodó felhasználhatja bankoknál, hogy a bank pontosan megbecsülhesse a földek értékét, amikor hitelt ad a gazdának.
Versenyre készülni
A hatékonyságnak és a jelentős befektetéseknek köszönhetően a kereskedelmi drónokat gyártó, világszerte ismert DJI is be kíván lépni a mezőgazdasági piacra, ezzel
elindulhat az igazi technológiai verseny a mezőgazdasági drónvilágban.
A XAG szerint viszont a DJI nem lesz igazi ellenfél, mivel ők hobbicélú felhasználásra gyártják az eszközeiket.
Kínában a mezőgazdaságban használt drónok több mint felét a XAG gyártja és már 20 országban jelen van a cég többek közt Japánban, Indonéziában és Ausztráliában is, de a bevételük 90 százaléka továbbra is Kínából származik.
A gazdálkodók nem igazán innovátorok
A kommunikációs vezető elmondása szerint a gazdálkodók nehezen fogadják el az új technológiát és még egyelőre nagyon kezdeti állapotban van a piac, mert sokan azt sem tudják, hogy léteznek ilyen célra készített drónok. A cég jövőbeli célkitűzése az, hogy a drónok olyan nehezebb terepeken is használhatók legyenek, mint például narancs és szőlőültetvényeken.
Azt, hogy az agrárvilág az átlagosnál lassabban alkalmazkodik az újításokhoz, hazai szakemberek is elismerik: „nem mondható az, hogy el lennénk maradva az agrárium digitalizációjában a nyugathoz képest, de a pénzügyi lehetőségeink szerényebbek. Általában a legkevésbé digitalizált szektorról beszélünk, ami nagyon hagyománykövető, ezért lassabban mozdul a piac. Tény, hogy azzal kell megküzdenünk, hogy el kell fogadtatni e technológiákat, hiszen e szektorokban dolgozó emberek, cégek, gazdálkodók nem szoktak ehhez hozzá” – sorolta a hazai kihívásokat Boromisza Gergely, a magyar AgroNinja kereskedelmi igazgatója.
A XAG együttműködést is kötött az Alibaba e-kereskedelmi óriással, hogy továbbfejlesszék a szolgáltatásukat és minél több helyen felhasználható adatokat nyújthassanak a gazdálkodóknak.
A cég hosszútávú terve, hogy okossá tegye a mezőgazdálkodást Kínában.
A rengeteg begyűjtött adatnak köszönhetően a cég egy további szempontból is megkerülhetetlenné válik: sokkal pontosabb képet tud nyújtani a mezőgazdaság aktuális helyzetéről és előrejelzéseket tehet országosan is a mezőgazdaságra vonatkozóan.
Magyarországi startup is jelen van
A magyar Alzagro is a dróntechnológiát használva reformálná meg a mezőgazdaságot, a magyar startup egy automata gabonamintázó és minőségvizsgáló drónt fejlesztett ki.
A cég alkalmazása javaslatot ad a mintavételi pontokra, útvonalakra, így teljes keresztmetszetből vehető minta, amiket emberi beavatkozás nélkül gyűjt a drónt és azonnal ki is értékel. A mintavétel során lehetőség nyílik a gabona fehérje-, sikér- és nedvességtartalmának vizsgálatára is – írja az Agroinform. A megoldással a mintavételezés folyamata automatizálható és egyszerűsíthető.
További innovatív magyar mezőgazdasági startupokról, például a marhák súlyát okostelefonnal mérő technológiáról vagy a növénygyárakat építő cégről is tudósított a Makronóm, de megszólaltattuk azt a céget is, amely a feketelégy tenyésztésében látja a jövő takarmányát.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A túlszabályozással Európa önmagán ejtett sebeket, amiket nehéz lesz meggyógyítani. Ráadásul az akarat sem látszik Brüsszelen, hogy a helyzeten változtatna.
Két évtizednyi munkája érett be, amikor eljátszhatta Szilárd Leó szerepét az Oscar-díjas Oppenheimer filmben, most pedig ő a címszereplője a világ egyik, ha nem a legnagyobb drámájának, a Hamletnek. A szeptemberben a Magyar Színházhoz szerződött Haumann Mátéval beszélgettünk.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértővel és Koskovics Zoltánnal, az Alapjogokért Központ elemzőjével tekinttettük át a fejleményeket a Trump-Zelenszkij-csörte kapcsán.
Az amerikai és orosz vezetők közös geopolitikai érdekekről beszéltek a szaúd-arábiai találkozó után. A világ legizgalmasabb geopolitikai kirakósát láthatjuk magunk előtt.
Magyarország marad a béke pártján! – fogalmazott a Facebook-oldalán a magyar miniszterelnök.
p
21
2
68
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 8 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Derek Zoolander
2020. január 28. 12:04
Lehet vegyszerek, drónok, stb. nélkül is termelni, és talán az a leggazdaságosabb.
Mérgezett föld-magyar dokumentum film
https://www.youtube.com/watch?v=i61OHaVRhiw&list=PLefqX28REKNjkaHfMgen_r5HDcrlNudGP
Agyon van "technológizálva" minden, ezeknek a fantasztikusan "forradalmi" kütyüknek a termékélettartma legfeljebb 2 év után senki nem használja, mert kiderülnek a hátrányai vagy a fenntarthatatlansága, ergo megint gyártottunk egy pár ezer tonna elektrohulladékot.
Jó ötletek ezek, de hogy mi lesz belőle az a jövő zenéje. A repülőgépes permetezés nemkívánatos az EU-ban így csak kivételes esetekben alkalmazzák, tehát ez a lehetőség már kiesett.
Nekem is van egy drónom, hasonló kísérletezgetésre vettem, de már látom, hogy vannak ennek a technológiának korlátai is. Pl ha hirtelen jön egy tromba mehetek a reketyésbe egy létrával a hátamon a drónt keresni és az aznapi munkának vége.
Lehet, hogy később ezek tökéletesednek és majd lesz minden kertésznek a kapa mellett egy drónja is. könnyebb nem lesz az élete csak lesz egy drónja a traktor, a tárcsa, a fűkasza, a kombinátor, a hidastraktor, a kombájn ...stb mellett és egy nagyobb géptárolója, hogy a drón is beleférjen.