ENSZ: A Föld felszínének 30 százalékát kell védelembe venni 2030-ig

2020. január 15. 10:48

A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ ismertetett javaslattervezete szerint.

2020. január 15. 10:48
null
Takács Zsolt

A természet és a fajok pusztulásának megállítását a majdnem 200 ország részvételével októberben megtartandó biodiverzitási csúcstalálkozón vitatják meg, ez lesz a 15. értekezlet a témában 1994 óta – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon.

Mostanáig a politikai támogatás hiánya, a hatályba lépés és a kivitelezés elmaradása miatt

az ENSZ nem érte el az ökoszisztémák védelmében kitűzött céljait.

Megdöbbentő jelentés

A cselekvésre sosem volt ilyen sürgető szükség: az ENSZ tavalyi – két évtized után első – jelentése a természet állapotáról megállapította, hogy

egymillió növény- és állatfajt fenyeget kihalás.

Minden tekintetben az emberi tevékenységet találták felelősnek. A legutóbbi évtizedekig a Homo sapiens szaporodása, táplálkozása, orvvadászata sodort számos fajt a kihalás szélére, másokat el is tüntetett a Föld színéről.

A múlt héten például a 200 millió éve létező kardorrú tok nevű halfajt nyilvánította kihaltnak a tudomány.

Kardorrú tok

A globális felmelegedés hatásai is jelentkeztek már, a szakértők szerint ezek a nem túl távoli jövőben csak pusztítóbbá válnak.

Cselekvést sürgetnek a szakértők

A tervezet úgynevezett nulladik vázlata arra szólít fel, hogy a faji sokszínűség gócpontjainak védelméért a Föld szárazföldi és vízi felszínének legalább

30 százalékát kell védelem alá, legalább 10 százalékát szigorú védelem alá vonni.

A javasolt számokról az ENSZ égisze alatt rendezendő találkozókon kell megállapodni, a folyamat ahhoz lesz hasonló, amilyen a párizsi klímamegállapodáshoz vezetett.

Környezetvédők azt remélik, a kínai Kunming városában októberben tartandó csúcstalálkozó a biodiverzitás „párizsi csúcsa” lehet, noha

a faji sokszínűség védelme sokkal kevesebb figyelmet és pénzt kapott eddig, mint a globális felmelegedés.

A tervezet felszólít a klímavédelem természetes módjaira, mint az erdők visszatelepítése, a vizenyős területek és talajok helyreállítására, utalva arra, hogy ezek legalább 30 százalékkal járulhatnak hozzá a párizsi klímamegállapodás céljainak eléréséhez a következő 30 évben.

Azt is javasolják, hogy 2030-ig csökkentsék felére az invazív fajok elterjedtségét, valamint a rovarölőkből és a műanyagból származó szennyezést.

(MTI)

 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.

 

 

Összesen 37 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2020. január 17. 20:14
Azokkal lehet jókat beszélgetni, akikkel nem teljesen értünk egyet, ha a stílus(u(n)k) kultúrált.
Akitlosz
2020. január 17. 20:10
Mindig van egy halom el nem fogyasztott lejárt szavatosságú élelmiszer. Ezeket lakott területtől távol medveetetésre lehetne felhasználni. Akkor a medvék odaszoknának és békén hagynák a lakott területeket.
Akitlosz
2020. január 17. 20:08
Meglehet. Magyarországnak csak 13 Tigrise volt 1944-ben egy ideig.
B_kanya
2020. január 16. 13:57
Az agyhalottak nyugszanak meg attól, hogy karigeri kihirdeti a klímavészhelyzetet.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!