Európán belül a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban okozza a legnagyobb gondot a munkaerőhiány, és ez növekedési kockázatként is terheli a térség kilátásait – áll a Moody's Investors Service éves szektorjelentésében.
A nemzetközi hitelminősítő kiemeli, hogy a betöltetlen állások rátája – vagyis a gazdaság munkaerőigényének fedezetlen hányada – a közép- és kelet-európai térségben folyamatosan emelkedik az elmúlt tíz évben.
Mindeközben a munkaerőhiányról beszámoló feldolgozóipari cégek aránya is drámai módon emelkedik ebben az országcsoportban. A toborzási gondokkal küszködő gyáripari vállalatok arányának súlyozatlan régiós átlaga 2019 harmadik negyedében 36,3 százalék volt.
Szenvednek a feldolgozóipari cégek
A térségi átlagon belül Magyarországon volt a legmagasabb,
– áll a Moody's jelentésében.
A cég kiemeli, hogy az Európai Unió egészének átlagában a feldolgozószektor vállalatainak 16,7 százaléka küzd munkaerőhiánnyal.
Folyamatosan növekvő GDP
A munkaerőhiány az elmúlt években nem akadályozta meg a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok gyors növekedését: a térség hazai összterméke (GDP) tavaly „egészséges” ütemben, átlagosan 4,3 százalékkal növekedett – hangsúlyozza a Moody's tanulmánya.
A hitelminősítő hozzáteszi, hogy a következő években a GDP-növekedés ütemének fokozatos lassulásával számol ebben az országcsoportban – az idei évre 3,8, jövőre 3,3, 2021-ben 3 százalékos átlagos térségi növekedést valószínűsít –, várakozása szerint azonban ez a gazdasági aktivitás is elősegíti a jövedelmek további közelítését az uniós átlaghoz.
A munkaerőhiány azonban a gazdasági erőre kifejtett hatás révén gyakorolja a legnagyobb nyomást a szuverén adósminőségre, és hosszú távon komoly mértékben korlátozhatja a gazdasági növekedést, mivel rontja a vállalatok képességét üzleti igényeik fedezésére és aktivitásuk bővítésére. Mindemellett a feszes munkapiaci helyzetből eredő magasabb bérek a fiatalokat munkavállalásra késztethetik, és nem arra, hogy oktatási, szakképzési programokban vegyenek részt, és ez is hátrányosan befolyásolhatja a hosszú távú növekedési kilátásokat – áll a Moody's tanulmányában.
A cég szerint ugyanakkor az is igaz, hogy a munkaerőhiánynak közép- és hosszú távon akár kedvező hatásai is lehetnek, ha következményeként mind szélesebb körben elterjed egyes munkatípusok automatizálása, és ennek révén a humán munkavégzésben
A Moody's kiemeli, hogy a magyarországi és a csehországi beruházás-ösztönzési rendszerben végrehajtott legutóbbi változtatások indokai között ez a cél is szerepel.
A cég a magyar gazdaságra derűlátó előrejelzést tart érvényben.
A Magyarországról összeállított, minap Londonban ismertetett 32 oldalas éves adósprofil-jelentésében a hitelminősítő közölte, hogy várakozása szerint a magyar hazai össztermék növekedési üteme a továbbiakban lassul ugyan, de 2020-ban és 2021-ben is 3,2 százalék körül lesz, ami a Moody's szerint még mindig robusztusnak számít.
A fő adósminőségi kihívások közé tartozik a továbbra is jelentős államadósság-ráta, amely 2018 végén a GDP-érték 70,2 százaléka volt, de a Moody's várakozása szerint az erőteljes nominális GDP-növekedés környezetében 2021-re 64 százalék körüli szintre csökken – állt az előrejelzésben.
A londoni elemzői közösségben van olyan előrejelzés, amely jövőre markánsabb lassulást, 2021-re viszont a konszenzusos várakozást jelentősen meghaladó
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport minap Londonban bemutatott 50 oldalas térségi prognózisa a magyar gazdaságban az idén 4,8 százalékos, 2020-ra 2,8 százalékos GDP-növekedést jósol, mindenekelőtt a gyengülő külső környezettel indokolva a jövőre várt lassulást.
A cég hangsúlyozta ugyanakkor, hogy 2021-re az általános várakozásnál jóval erőteljesebb, 3,5 százalékra visszagyorsuló GDP-növekedéssel számol Magyarországon, elsősorban az euróövezetben valószínűsített ciklikus fellendülés és a magyar export várható élénkülése miatt.
(MTI)
Az Ansage cikke szerint kulcsszerepet kapott a folyamatban Donald Tusk miniszterelnök, külügyminisztere Radoslav Sikorski, valamint a varsói székhelyű VSquare nemzetközi oknyomozó portál hálózata is.
Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora 2026 elején megjelent könyvecskéjében átfogóan mutatja be a tudománypolitika, a kutatás és a keresztény szemlélet viszonyát és helyes útját.
Már csak az a kérdés, hogy kinek a kérésére módosították a publikált képeket.
Az amerikai elemzés párhuzamot von Magyarország és Lengyelország között, és arra figyelmeztet: a konzervatív, szuverenista politikai erők Európa-szerte egyre erősebb intézményi nyomás alatt állnak.
Magyar Péter a miniszteri kinevezések előtt leszögezte, hogy a köztársasági elnök nem kívánatos a felvételeken, Tarr Zoltán pedig miniszteri meghallgatásán belengette, hogy átalakítják a közmédiát. A történtek miatt megkerestük az MTI-t.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Hack Péter jogtudós a Mandinernek nyilatkozva rámutatott, a KEKVA-rendszer átalakításának is lehetnek vesztesei, ráadásul az államnak bizonyos esetekben kártérítést kellene fizetnie.
Az új kormánynak úgy tűnik, nem lesz fontos az üldözött keresztények megsegítése.
