A nemzetközi hitelminősítő kiemeli, hogy a betöltetlen állások rátája – vagyis a gazdaság munkaerőigényének fedezetlen hányada – a közép- és kelet-európai térségben folyamatosan emelkedik az elmúlt tíz évben.
Mindeközben a munkaerőhiányról beszámoló feldolgozóipari cégek aránya is drámai módon emelkedik ebben az országcsoportban. A toborzási gondokkal küszködő gyáripari vállalatok arányának súlyozatlan régiós átlaga 2019 harmadik negyedében 36,3 százalék volt.
Szenvednek a feldolgozóipari cégek
A térségi átlagon belül Magyarországon volt a legmagasabb,
53,7 százalék a munkaerőhiánytól szenvedő feldolgozóipari cégek hányada
– áll a Moody's jelentésében.
A cég kiemeli, hogy az Európai Unió egészének átlagában a feldolgozószektor vállalatainak 16,7 százaléka küzd munkaerőhiánnyal.
Folyamatosan növekvő GDP
A munkaerőhiány az elmúlt években nem akadályozta meg a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok gyors növekedését: a térség hazai összterméke (GDP) tavaly „egészséges” ütemben, átlagosan 4,3 százalékkal növekedett – hangsúlyozza a Moody's tanulmánya.
A hitelminősítő hozzáteszi, hogy a következő években a GDP-növekedés ütemének fokozatos lassulásával számol ebben az országcsoportban – az idei évre 3,8, jövőre 3,3, 2021-ben 3 százalékos átlagos térségi növekedést valószínűsít –, várakozása szerint azonban ez a gazdasági aktivitás is elősegíti a jövedelmek további közelítését az uniós átlaghoz.
A munkaerőhiány azonban a gazdasági erőre kifejtett hatás révén gyakorolja a legnagyobb nyomást a szuverén adósminőségre, és hosszú távon komoly mértékben korlátozhatja a gazdasági növekedést, mivel rontja a vállalatok képességét üzleti igényeik fedezésére és aktivitásuk bővítésére. Mindemellett a feszes munkapiaci helyzetből eredő magasabb bérek a fiatalokat munkavállalásra késztethetik, és nem arra, hogy oktatási, szakképzési programokban vegyenek részt, és ez is hátrányosan befolyásolhatja a hosszú távú növekedési kilátásokat – áll a Moody's tanulmányában.
A cég szerint ugyanakkor az is igaz, hogy a munkaerőhiánynak közép- és hosszú távon akár kedvező hatásai is lehetnek, ha következményeként mind szélesebb körben elterjed egyes munkatípusok automatizálása, és ennek révén a humán munkavégzésben
a magasabb hozzáadottérték-tartalmú tevékenységek felé tolódik a hangsúly.