Három évig 10 százalékos béremelkedés mérséklődő infláció mellett?
Folytatódó felzárkózás
„Az MNB megemelte a magyar GDP növekedési prognózisát a decemberi inflációs jelentésben. A hazai gazdaság idén 4,9 százalékkal, 2020-ban 3,7, míg 2021-ben és 2022-ben is egyaránt 3,5 százalékkal bővülhet.
A dinamikus növekedés hatására folytatódott a felzárkózás az Európai Unió fejlettebb államaihoz. A kedvező tendencia az egy főre jutó GDP emelkedésén is kiválóan látható.
Az Európai Központi Bank (EKB) nemrég közzétette az eurózónára vonatkozó GDP előrejelzéseit. Ennek alapján az eurózóna növekedését 2022 végéig minden évben legalább 2 százalékponttal meghaladhatja a magyar gazdaság bővülési üteme.
Forrás: Növekedés.hu
Tovább száguldhatnak a bérek
A dinamikus növekedés és hatalmas munkaerőhiány miatt 2022 végéig átlagosan 9 százalék körüli lehet évente a béremelkedés üteme a versenyszférában.
Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta a 3,5 százalékos mélyponton ragadhat. Közel a teljes foglalkoztatottsági szint, 70 százalék felé emelkedett ugyanis a foglalkoztatottsági ráta, miközben a 25-54 éves korosztály esetében a 75 százalékot is meghaladja a mutató.
Ez azt jelenti, hogy nagyjából kimerültek a foglalkoztatottsági tartalékok. A munkaerőpiacra potenciálisan bevonhatók száma lecsökkent 300 ezer főre a KSH becslései alapján.
Leginkább az idősebb, 55 év feletti munkavállalók azok, akik még tartalékot jelentenek, mivel esetükben a foglalkoztatottsági ráta mindössze 50 százalék körüli.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Még mindig tart a jegybanki vizsgálat, hogy kiderítsék, miként juthatott a bennfentes információhoz és kaszált azzal több millió forintot a Tisza Párt elnöke. A politikus eddig igen ingerülten kezelte az ügyet, jövő héten viszont kiderülhet, mire is jutott a felügyelet, azaz hogyan zárul Magyar Péter bennfentes ügye.
Jackson Hole története tele van olyan pillanatokkal, amikor egyetlen beszéd évekre meghatározta a világgazdaság irányát. Rajan figyelmeztetése, Bernanke fordulata, Draghi jelzése vagy Powell paradigmaváltása mind új korszakot indított. A múlt üzeneteit felidézve próbáljuk megérteni, mit jelenthet a mostani a jövő számára. Sebestyén Géza írása.
Ukrajnában az élelmiszerárak régen elérték vagy túllépték az EU-s szintet, miközben a bérek afrikai mélyponton vergődnek. A családok jövedelmük felét, a legszegényebbek akár 70%-át is ételre költik, hasonlóan a szubszaharai országokhoz. Ha ez a szegénység az EU-ba kerülne, komoly társadalmi és gazdasági sokk lenne az eredmény.
Az egyik friss felmérés szerint Szlovákiában a munkavállalók 67 százaléka nehezen jön ki a fizetéséből. De nem ez az egy gond.
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője kijelentette, „a gazdaságpolitika sikeréhez elengedhetetlen a pontos adatok ismerete és korrekt kommunikációja”.
Hiába lassul az infláció, egyes termékek és szolgáltatások ára továbbra is az egekben jár.
A párt gazdasági kabinetje háromkulcsos progresszív szja bevezetését javasolja, amelynek értelmében már az átlagbér is a 22 százalékos kulcs alá esne.
Látványosan halad a mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó gyorsforgalmi út építése, miközben a helyiek már a leendő híd nevéről is szavaznak.
