Noha a vállalkozásoknak még mindig jelentős hányada – uniós szinten 63 százalékuk, Magyarországon 80 százalékuk – tartja a korrupciót széles körben elterjedt problémának, arányuk uniós szinten 4 százalékkal, Magyarország esetében pedig 11 százalékkal csökkent 2017-hez képest – közölte az Európai Bizottság a cégek korrupcióval kapcsolatos véleményéről készített felmérésében.
A korrupcióellenes világnap alkalmából közzétett felmérés szerint a válaszadók szkeptikusak a korrupció elleni fellépést illetően.
Uniós szinten 51 százalékuk, Magyarországon 56 százalékuk tartja valószínűtlennek, hogy a korrupt személyeket és vállalkozásokat feljelentik a rendőrségnél vagy az ügyészségnél, illetve hogy az illetékes hatóságok lefülelik őket.
Magyarország közel az EU átlaghoz
A felmérés szerint a magyar vállalkozások mintegy hét százaléka tapasztalta mindössze, hogy valaki szívességet, ajándékot, vagy plusz pénzt várt volna el szolgáltatások teljesítése érdekében. Ez az arány az EU egészét tekintve 5 százalékos volt.
Amíg az unió egészében a cégek 30 százalékban, addig a magyar vállalkozások 24 százalékban tapasztalták azt az elmúlt három évben, hogy a korrupció meggátolta volna őket egy nyilvános pályázati, vagy közbeszerzéses eljárás elnyerésében.
A részrehajlást az üzleti életben ismerősök, vagy családtagok irányába az uniós válaszadók 45 százalékban, a magyar válaszadók 43 százalékban tartották elterjedtnek. Ez az arány a közintézmények tekintetében uniós szinten 42 százalékos, amíg Magyarországon 26 százalékos volt.
Az uniós vállalkozások 34 százalékban, a magyar cégek 24 százalékban tartották elterjedtnek a politikai pártok finanszírozását közbeszerzések elnyeréséért, vagy politikai döntéshozatalba való beleszólásért cserébe. Az adócsalást, vagy az áfa meg nem fizetését a magyar vállalkozások 20 százalékban tartották elterjednek, amíg ez az arány az unió egészében 30 százalékos volt. Egy szolgáltatásért cserébe ajándék, vagy ingyenes utazás felajánlását a magyar válaszadók 12 százaléka tartotta elterjedtnek, amíg ez az unióban 27 százalékos volt.
A megvesztegetést az unióban 23, Magyarországon 24 százalékban tartották meglévő jelenségnek,
amíg a kenőpénzek elfogadását a magyar cégek 29 százalékban, az unió egészében 23 százalékban tartották elterjedtnek - közölte az uniós bizottság.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Be kellene tartani az EU-val kötött szerződést, mely szerint kötelesek vagytok Szlovákia és hazánk irányába átengedni az orosz kőolajat.
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
Dan Jørgensen, az EU energiáért felelős biztosa szerint pedig „az EU a legrosszabb forgatókönyvre készül”.
Egy friss kutatás szerint a helyzet kezd kicsúszni a családok kezéből.
Az Európai Bizottság a koronavírus idején meghozott hasonló korlátozasokat tervez az energiaválság miatt. Tehát a brüsszeli politika tehát nem az, hogy esetleg be kéne fejezni a háborút, vissza kellene térni az orosz olajra, hanem az, hogy vezessünk be korlátozásokat, változtassunk az életünkön.
A német zöld politikus máris felvázolta, mit kellene tennie az EU-nak, ha Orbán Viktor hatalmon marad.
Be kellene tartani az EU-val kötött szerződést, mely szerint kötelesek vagytok Szlovákia és hazánk irányába átengedni az orosz kőolajat.
80 percet kapott a magyar csatár a rangadón.
