A gazdasági növekedés és a klímavédelem céljai nem ellentétesek, inkább erősítik egymást; nyertese lesz a gazdasági fejlődésnek, aki megoldásokat kínál a világ talán legsúlyosabb problémájára – mondta Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára.
A készülő új nemzeti energiastratégia klímapolitikai és gazdaságfejlesztési kereteit ismertetve az államtitkár kiemelte: az energia- és a klímapolitikát csak integráltan érdemes kezelni, miután
Hangsúlyozta azt is, hogy egyensúlyra kell törekedni a klímavédelem, a versenyképesség és az ellátásbiztonság között.
Az új stratégia a magyar energia- és klímapolitika hosszú távú irányainak kidolgozásával kiszámítható környezetet teremt a befektetők számára, megismerhetők a kiemelt célok, valamint az ezekhez kapcsolódó szabályozás és fejlesztési programok – jelezte az államtitkár.
Kaderják Péter kiemelten fontosnak nevezte, hogy a klímavédelemre rendelkezésre álló forrásokat Magyarország költséghatékonyan használja fel. Hozzátette, azokat a klímavédelmi beavatkozásokat részesítik majd előnyben, amelyek egyben segítik a hazai importfüggőség csökkentését vagy a rezsiköltségek fenntartható mérséklését, illetve ösztönzik az innovatív gazdaságfejlesztést.
A klímasemlegesség eléréséhez minden technológiára szükség van, kiemelt figyelmet és erőforrást kell szánni az energiatakarékosságra, a megújuló energiaforrások hasznosítására és a nukleáris kapacitások fenntartására – hangsúlyozta.
Az államtitkár kitért arra, hogy
lesznek olyan gazdasági szereplők, társadalmi csoportok, amelyeket ez hátrányosan érint majd, ezért törekedni kell az igazságos átmenet biztosítására.
Kaderják Péter előadásában felidézte az Orbán Viktor miniszterelnök által korábban kifejtett magyar álláspontot, amely szerint Magyarország esetében elérhető a klímasemlegesség 2050-re, de csak radikális és mély gazdaságátalakító programok segítségével.
Elengedhetetlenek jelentős beruházások a magyar gazdaság minden szektorában, az első becslések szerint a következő 30 évben 40-50 ezer milliárd forint között lehet a szükséges összeg – fejtette ki.
A nemzeti energiastratégia középpontjában
a magyar fogyasztóknak, közösen az iparág szereplőivel – mutatott rá az államtitkár.
A jövőkép négy legfontosabb pontjaként említette a fogyasztók központi szerepét, az energiaellátás biztonságának megerősítését, az energiaszektor klímabarát átalakítását, valamint az energetikai innovációk ösztönzését.
Kaderják Péter kitért a települési klímavédelmi programok fontosságára is.
(MTI)
Horváth József szerint az informatikai cégek a 21. századi katonai hadviselésben egyre fontosabb szerephez jutnak, sőt elsőrendű háborús csapásmérő eszközzé válhatnak.
Egyetlen amerikai cég többet ér, mint az Európai Unió húsz legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalata együttvéve.
Nem ez az első alkalom, hogy az ellenzéki párt háza táján komoly adatszivárgás történik.
A rendőrség tájékoztatása szerint az ismeretlen tettes három férfit és két nőt sebesített meg, az egyik nő állapota súlyos.
Szijjártó Péter tanzániai kollégájával véglegesítette azt a megállapodást, melynek révén magyar vállalatok látnak majd el tömegeket ivóvízzel a Viktória-tó környékén.
A Toyota 20. században kifejlesztett technológiája új időszámítást hozhat az ország űriparában.
Harald Vilimsky szerint az EPP célja, hogy hatalomra juttassa Magyar Pétert, aki a brüsszeli elit mesterséges figurája.
Az Európai Parlament nem függesztette fel Magyar Péter mentelmi jogát, amiről korábban még azt ígérte lemond, de csak egy feltétellel.
