Kihez forduljon a robot, ha zaklatják?

A Robo Sapiens felemelkedése

„A robotika a tűznek a jelentőségével vetekszik. Az ipari forradalmat annak idején a tűz ereje hajtotta, és most a mesterséges intelligenciával vagyunk hasonló helyzetben” – nyitotta meg az előadást Lovászy László, kiemelve, hogy Kelet-Európában a következő néhány évben megháromszorozódik a robotok száma.

„Kínában már van olyan gyár, ahol robotok végeznek minden munkafolyamatot, az alacsonyan képzett humán dolgozók pedig a mesterséges intelligenciát fejlesztik; elmondják az MI-nek, hogy mit látnak a monitoron, a robot pedig tőlük tanul” – vetítette előre a robotvezérelt gazdaság képét Lovászy. 

Az ábrán a tízezer dolgozóra jutó ipari robotok száma látható 2017-ben. Jól látható, hogy javarészt Európa, Észak-Amerika, és Kelet-Ázsia alkalmaz robotokat. 

Robotok a vádlottak padján

2016-ban limitált jogi státuszt adott az Európai Parlament a robotoknak, ami azt jelenti, hogy a robotokat már be lehetne perelni, még ha a jogi ügyekkel foglalkozó szakbizottság állásfoglalása egyelőre nem is kötelező – ismertette Juhos Andrea. Szerinte olyan kérdések foglalkoztatják jelenleg az uniós jogi szakértőket, hogy mi történjen akkor, ha a robot valami kárt okoz. Vajon a robot munkáltatója legyen felelősségre vonható, vagy a robot gyártója? 

Baja Sándor szerint az igazán bonyolult kérdés az önvezető autók körül körvonalazódik. Hogy döntsön a mesterséges intelligencia, amikor a gázolásos baleset már elkerülhetetlen, és több kimenetel közül választhat? A gyereket üsse el, vagy a nagymamát, esetleg rántsa félre a kormányt és a sofőrt sodorja veszélybe? Feloldhatatlannak látszó erkölcsi dilemmák feszülnek a technológia mögött.

Kitt, maradj a kocsiban!

Juhos Andrea szerint izgalmas változásokat hozhat az önvezető technológia, hiszen kényelmesen lehet majd az anyósülésen hátradőlve tenni-venni, miközben az autó hasít előre; Facebookozhat az ember, olvashat, írhat, vagy amihez éppen kedve van. Viszont felmerül a kérdés, hogy ha nem az ember vezeti az autót, akkor felelősségre vonható-e, ha a járműve balesetet okoz?

Jelenleg egy karambol esetén a károsultnak hónapokat kell várnia, mire a biztosítási társaságoktól pénzhez jut. A szakértő biztos benne, hogy ez a jövőben nagyon sokat fog változni az autókra szerelt szenzorok elterjedése miatt. A szenzorok olyan gyorsan azonosítják majd a kár mértékét, hogy akár órákon belül megkaphatjuk a biztosítási pénzt, még mielőtt kiérne a kárszakértő. Szerinte a kárszakértő szakma emiatt meg is fog szűnni.

Jogokat a robotoknak?

„Ma ott tart a mesterséges intelligencia, hogy emberek tanítják a robotokat. De mi van akkor, ha a robotot rossz dolgokra tanítják az emberek? Lehet-e egy robotot zaklatni, kizsákmányolni?

– mutatott rá Juhos Andrea a robotokkal kapcsolatos hiányzó joggyakorlatra.

Baja Sándor nem látja ilyen bonyolultnak a robotok jogi kérdéseit. Szerinte annyira gyorsan fejlődik a mesterséges intelligencia, hogy követni is nehéz az újdonságokat, így nem valószínű, hogy lehetséges jogi szabályozást írni rá. Ráadásul olyan sokat vitatott kérdésekre kellene választ adnunk, minthogy mi a tudat. 

Lovászy László is állást foglalt a robotzaklatás kérdésében. Szerinte fontos szempont, hogy a robot öntanuló-e, és mint olyan, képes-e úgy fejlődni mint egy gyermek? Ha a robot „felnőttkorba” lép, akkor azt kell mondani, hogy nem a programozója felelős érte, hanem saját maga felelős önmagáért” – vetette fel azt, hogy a cselekvőképességhez lehetne kötni a robotok jogait, az emberek joggyakorlatához hasonlóan, tehát a „gyermekkorban” lévő robotért még a tulajdonosa lenne a felelős. Szerinte zaklatás akkor valósul meg, ha emberi tudattal is rendelkezik a gép, amitől messze vagyunk.

(Címlapkép: Oláh Dániel)

Ne maradjon le eseményeinkről, kedvelje a Makronómot!