Az idei évtől kezdődően több globális funkciót is Budapestről lát el, ezért 10 százalékos bővülést tervez és várhatóan a jövő év elejére átlépi a félezres munkavállalói létszámot Magyarországon a LogMeIn. Magyarországon nagy hozzáadott értékű fejlesztést végeznek.
A LogMeIn Magyarországról indult útjára, magyar alapítású, ma már amerikai székhelyű cég. Fő szoftverterméke segítségével a böngészőből lehet távoli számítógépekre belépni.
Mára négy kontinensen, két tucat irodával működik és a világ 10 legbefolyásosabb szoftveres szolgáltatócége (SaaS) között tartják számon. A vállalat éves árbevétele tavaly átlépte az 1,2 milliárd dollárt és a további fejlődés érdekében 2020 elejéig 10 százalékos bővülést tervez a budapesti és szegedi irodákban. Az új munkavállalók kényelmes befogadását nem az Andrássy úti központ, hanem a cég jelenleg átalakítás alatt álló, új irodája fogja biztosítani. A 2500 négyzetméteres irodaegységet az Astorián található East West Business Centerben alakítják ki, és 150 fő befogadására lesz alkalmas.
Közölték: Magyarország a cég alapítása óta fontos szerepet tölt be a termékfejlesztésben, az idei év elejéig a hazai irodák 90 százalékban IT szakembereket foglalkoztattak, akik a cég zászlóshajójának számító szoftvereken dolgoztak. A legfontosabb itthon fejlesztett szoftveres megoldások a komplett online identitást és jelszavakat kezelő LastPass, a távoli elérést és távoli támogatást lehetővé tévő LogMeIn Pro és Central, valamit az ügyfélszolgálati munkát gépi tanulással segítő Bold360. A frissen meghirdetett pozíciók jelentős részben ezeknek a termékeknek a fejlődését hivatottak támogatni.
A legfrissebb eredmények alapján a második negyedévben 331 millió dollár volt a cég árbevétele, az év egészében 1258 és 1263 millió dollár között alakulhat a terveik szerint. A legutóbbi éves jelentés szerint a cég 2018-as éves árbevétele 1208 millió dollár volt.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A technológiai óriáscégek világa egy ember alkotta szörnyeteg, amellyel szemben a nyugati kormányok vesztésre állnak. Miben jár előrébb Kína? A helyes stratégia Amerika és Európa számára is a kooptálás lenne, állítja a Cambridge-i Egyetem politikatudósa.
Európa elektromosenergia-igénye 2050-ig akár a négyszeresére is nőhet, amit pusztán a megújuló források segítségével különösen költséges és kockázatos lenne fedezni.
Amerika 2027-től szoftveres, 2030-tól pedig hardveres tilalmat vezet be kínai és orosz jármű-technológiákra a 4,5 tonnánál kisebb autók esetében. Cél a nemzetbiztonság védelme, de ez komoly kihívás elé állítja a kínai technológiát használó helyi gyártókat is. Eközben Kína protekcionizmusról beszél, és válaszlépéseket helyez kilátásba.
Peking határozottan ellenzi a döntést.
Az üzemanyagárak emelkedése továbbra is jelentős terhet jelent az autósok számára.
A finn Oura 200 millió dolláros tőkebevonást hajtott végre, ami 5,2 milliárd dollárra emelte a cég értékét. Az okosgyűrűket gyártó vállalat sikere jelzi, hogy az egészségügyi technológiai szektor továbbra is vonzó befektetési célpont. Az Oura értékesítése tavaly több mint duplájára nőtt, ami mutatja a viselhető technológiák iránti növekvő keresletet
Látod Majka, így is lehet…
A magyar kultúra napján országszerte és a határokon túl is kiállításokkal, koncertekkel, díjátadókkal és színházi előadásokkal tisztelegnek Kölcsey Ferenc Himnusza előtt.
