Könnyebb lesz megvédeni a magyar találmányokat

Magyar ötletből magyar profit legyen

Pomázi Gyula Zoltán, az SZTNH elnöke a közlemény szerint elmondta, hogy az SZTNH a megállapodás értelmében kutatási és információs szolgáltatással járul hozzá az iparjogvédelmet érintő kérdések megválaszolásához.

Lepsényi István, a Valor Hungariae Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a felek közös érdeke, hogy a hazai újításokból piacképes termékek legyenek és a találmányok hasznosításából a magyar gazdaság és a feltalálók egyaránt profitáljanak. Ennek elérése érdekében segítséget kínálnak a feltalálóknak a találmányok, a magyarországi és Kárpát-medencei magyar innovációk széleskörű megismeréséhez és befogadásához a termékfejlesztés valamennyi szakaszában, a fejlesztéstől a piacra jutásig.

Szolgáltatásaik magukban foglalják a találmányok újdonságvizsgálatát, szellemi tulajdonvédelmi oltalmaztatását, piaci értékelését, menedzselését, finanszírozásának és piacra juttatásának támogatását, de azok nem terjednek ki a szabadalmi ügyvivői képviseleti tevékenységre. A megállapodással az SZTNH újdonságkutatást, témakutatást biztosít a Valornak, tette hozzá.

A Valor egy magyar tulajdonú vállalat, amelynek felügyeletét az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) látja el. A társaság segítségnyújtása az iparjogvédelem területén minden harmadik esetben szükséges, ez idén 30-40 céget jelent.

Itt volt az ideje

Ne más, külföldi cégek lopakodjanak be a magyar spájzokba, jussunk be mi más külföldi cégek spájzaiba! – mondta el korábban a Makronómnak a téma egyik legjobb hazai szakértője, Pintz György, aki szerint nem fogtuk még fel, milyen fontos az innovációvédelem. A Samsung már hetvenszer annyi szabadalmat jelent be egy évben, mint a teljes magyar gazdaság együttvéve, nem is beszélve az Akadémiáról és intézethálózatáról, amelyek 2011 utáni bejelentéseikre összesen láthatatlan, három szabadalmat kaptak. A hazai multik pedig nem nekünk, hanem elsősorban maguknak fejlesztenek, a tudásuk kevésbé szivárog át a magyar gazdaságba, ezért kell támogatni a kkv-szektor innovációit.

Fotó: Szalai Ádám

Hozzátette azonban, hogy számos akadály, adminisztratív nehézség és költség bonyolítja azon kreatív magyarok dolgát, akik jogilag is levédenék ötletüket. „Először is úgy vélem, hogy nincsenek arányban a magyar szabadalmi adatok a magyar kreativitással. Kreatívabbak vagyunk annál, mint amit a számok mutatnak. A kisvállalkozók kreativitása előtt ma sok akadály van. Paradigmaváltás kell az innovációvédelmi szakemberképzésben és a hivatal működését tekintve is, illetve nagyon nagy az információhiány, amivel a potenciális feltalálók és fejlesztők szembesülnek – legyen szó egyetemi oktatókról vagy kisvállalkozókról” – mondta el.

„Kudarcként lehet megélni a nagyon alacsony mutatószámokat és az iszonyú hosszú szabadalmi elbírálási időket, továbbá a helytelen díjpolitikát. Európa legmagasabb szabadalomfenntartási díjait szedik be itthon a magyar vállalkozóktól a releváns időszakban. Ez körülbelül az uniós átlag háromszorosa és majdnem duplája a második helyezettnek, tehát irreális díjak vannak. Megadásnál például a hatodik oldal után pótdíjat kell fizetni, mintha ma bárki is kinyomtatná a szabadalmi iratokat. A használati mintánál ugyanúgy a hatodik oldaltól pótdíjat szednek. Ezek mind idegenek az európai gyakorlattól” – mutatott rá, hogy a hazai gazdaság által előállított hozzáadott érték növeléséhez ezeket az innovációs akadályokat is orvosolni érdemes.

(Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt)