A szegény és fejlődő országokban a szén-dioxid-kibocsátás sokkal inkább létfeltétel a gyermekek számára, mintsem veszély.
„Greta Thunberg klímaaktivista celeb beszédet tartott hétfőn az ENSZ klímacsúcsán New Yorkban. Thunberg a széndioxid kibocsátás drasztikus, több mint 50 százalékos csökkentését követelte a következő tíz évben.
Nem világos, hogy pontosan kihez intézte a szavait, habár hétfőn jogi panaszt is benyújtott az ENSZ-hez, amelyben öt ország (nevezetesen Argentína, Brazília, Franciaország, Németország és Törökország) együttműködését követelte abban, hogy minél gyorsabban, minél nagyobb mértékben csökkentsék a szén-dioxid kibocsátásukat. A panasz jogi alapja egy 1989-es megállapodás, a Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény, ami alapján
Thunberg azt állítja, hogy a nevezett országokban a túl magas szén-dioxid-kibocsátás sérti a gyermekek emberi jogait.
Thunberg azonban tájékozatlannak tűnik abban a tekintetben, hogy a szegény és fejlődő országokban a szén-dioxid-kibocsátás sokkal inkább létfeltétel a gyermekek számára, mintsem veszély. (...) Ahogy a széndioxid-kibocsátás lépést tart a gazdasági növekedéssel a közepes jövedelmű országokban, a gyermekhalandóság zuhan, ahogyan a széndioxid kibocsátása emelkedik.”
Forrás: UNESCO
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A tél már nem az, ami régen volt. A fagyos napok eltűnnek, a hó ropogása helyett saras ösvények fogadnak a világ nagy részén. Az „elveszett téli napok” a klímaváltozás legújabb áldozatai, és vele együtt mi is – ezt erősítik meg a Climate Central minapi elemzésének megállapításai is.
Most, hogy palesztin sálat kötött a sárga esőkabátra, vajon hol vannak a politikusok, akik úgy tettek, mintha számítana, mit gondol egy svéd tinédzser a klímapolitikáról?
Ez az elmúlt 20 év tanulsága.
Az Európai Unió zöldátállásának költségei messze meghaladják a korábbi becsléseket, évente akár 1500 milliárd euróra is rúghatnak. A Bruegel Intézet friss jelentése szerint a klímaváltozás elleni küzdelem ára soha nem látott magasságokba szökhet a következő években.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
Fővárosunkban teázott a klímaaktivista.
Bár megígérte, nem kaptunk bejelentést Magyar Pétertől, A Tisza Párt elnöke a kitoloncolt moldáv emberecsempészt azonban továbbra is képes felfedezni egy magyarországi közúti balesetben.
A németországi fizetésképtelenségi adatok drámai növekedése nemcsak az országot érinti, hanem Magyarország gazdasági helyzetére is hatással lehet.
