A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott első becslése szerint augusztusban 0,3 százalékkal haladta meg az ipari termelés volumene az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 2,7 százalékkal nőtt. Egy hónappal azelőtt, júliusban az ipari termelés volumene 12,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a tisztított adatok alapján 8,7 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz viszonyítva augusztusban 1,2 százalékkal mérséklődött a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a magyar ipar teljesítménye egyre jobban hasonlít egy hullámvasútra. A júliusi felpattanást követően meglehetősen csalódást keltőre sikerült az augusztus. A nyári szabadságolások jelentősen torzítják a képet, és az elmúlt hónapokban szokatlanul nagy különbségek adódtak a munkanapok számában is, így a statisztikai kiigazítás is hoz némi bizonytalanságot a rendszerbe.
Március óta egymást követik a jó és a rossz hónapok, a folyamatos hullámzás mellett a termelés szintje mégis tetőzni látszik,
sőt mintha egy nagyon enyhe csökkenő trend bontakozna ki.
Ez nem is meglepő, mivel a különböző ipari bizalmi indexek is lassulást vetítenek előre – fejtette ki az elemző. Virovácz Péter az év hátralévő részében is hullámzó teljesítményre számít, de még így is reálisnak tartja az 5 százalék körüli éves átlagos ipari növekedést.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint a minden várakozástól elmaradó augusztusi adat ellenére is a magyar ipar teljesítménye lényegesen felülmúlja a kifejezetten gyenge európai és német konjunktúrát, ami egyes hazai gyártású új autómodellek felfutásának, új exportkapacitások üzembe helyezésének, valamint az élénk belső keresletnek köszönhető.
A feldolgozóipari kapacitások további növekedését biztosítja a beruházások érdemi növekedése. A feldolgozóipar kedvező kilátásait tükrözik a némileg csökkenő, de továbbra is magas bizalmi indexek. Ezzel szemben a meredeken csökkenő európai konjunktúra, a globális és a kínai gazdasági növekedés lassulása jelentős kockázatokat jelenthet, bár ezek már eddig is fékezték a növekedést – vélekedett a Takarékbank elemzője.