Afrika elégedetlen a gyártóüzem léttel, itt az első helyi okostelefon

Saját telefonnal a 21. századba

Mindkettő Android-alapú okostelefon, amely várhatóan olyan ázsiai gyártókkal lépne versenybe, mint a Huawei és a Samsung, az afrikai okostelefon-piacot uraló külföldi cégek. A cég napi 1200 telefont gyárt majd.

Ashmar Thakka, a Mara vezérigazgatója azt mondta: „néhány évvel ezelőtt rájöttünk, hogy a kontinensünkre és a feltörekvő piacokra való pozitív társadalmi hatás kifejtéséhez magas színvonalú és megfizethető okostelefonokra van szükségünk”.

Thakkar azt mondta a Reutersnek, hogy a Mara X és a Mara Z az „első okostelefonok, amelyeket Afrikában gyártottak”. Jól jelzi ez a gazdasági felzárkózás afrikai törekvését, miszerint saját, magas hozzáadott értékű termékeket szükséges létrehozni a tartós fejlődéshez.

Kagame elnök elmondta, hogy az okostelefon többé nem luxuscikk és ez vezeti majd át az embereket a 21. századba.

Kína is nyomul

Az afrikaiaknak van kitől tanulniuk, ugyanis az afrikai piacot egészen kreatívan kezdték magukévá tenni a kínaiak a Transsion cég Tecno, Infinix és Itel elnevezésű telefonjaival, amelyeket teljes mértékben a helyi igényekre szabtak.

A Transsion összeszerelő üzeme Etiópiában.

A telefon kameráját úgy alakították, hogy a sötétebb bőrhöz alkalmazkodva több fényt adjon a fotóhoz, így a szelfik szebbnek látszódnak. Mivel az afrikaiak számos SIM-kártya használatára kényszerülnek egyidejűleg, a telefonok két SIM-kártyásak, hogy ne kelljen azokat cserélgetni. 

A kínai cég afrikai fejlesztőközpontokban tanulmányozta, hogyan nyerhetné el az afrikaiak kegyeit, ezért tették a telefonokat többnyelvűvé, de ismerve, hogy az elektromos hálózatok meglehetősen megbízhatatlanok Afrikában – nem ritkán 30 kilométert kell megtenni a legközelebbi töltési lehetőségig –, a Tecno mobilok több időt bírnak egy töltéssel. Végül a Transsion telefonjai a lehető legolcsóbb árúak az átlagos 96 dolláros árral (de már 9 dollárért is lehet telefont kapni), szemben a 145 dolláros átlagárral, a Huawei 176 és a Samsung 235 dolláros áraival.

A helyi igényekre komolyan és ténylegesen figyelő, önmagát afrikai márkaként bemutató kínai mobilcég (boltjaikból száműzték a kínai írásjeleket is) 2014-ben még az afrikai piac 10 százalékát uralta, 2018-ban viszont már 32 százalékot, miközben a Samsung 35-ről lassan 20 százalék alá zuhan.

Az új piacok megszerzéséért Kína jobban alkalmazkodott a helyi igényekhez, lemondott a nagy profitokról és olcsó telefonokat kezdett gyártani. Most pedig Indiába tartanak, ahol értelmetlen funkciók helyett szintén „rátapintottak” a lényegre: mivel az indiaiak sok esetben kézzel esznek és emiatt az ujjaik zsírosak és olajosak lesznek, olyan érintőképernyőt kapnak majd a telefonok, amelyeket így is kiválóan lehet kezelni.

A Mara telefonok a kínai Tecno telefonoknál valamivel drágább áron kaphatók majd, de a gyártók remélik, hogy megér ennyit a vásárlóknak a hazai ipar támogatása és a nemzeti büszkeség.

Ruanda, mint innovációs központ

A Mara telefonok gyártása a ruandai speciális gazdasági övezetben történik majd – az ország épp mostanában építi az új innovációs városrészt, hogy ott technológiai cégek kaphassanak tanácsadást és szolgáltatásokat a fejlődésükhöz. Az innovációs övezetben egyetemek, technológiai és biotechnológiai cégek helyezkednek majd el 70 hektáron.

Az Africa50 pánafrikai beruházási cég tavaly jelentette be, hogy 400 millió dollárt fektet a Kigali innovációs városba, ahol az innovációs miniszter szerint valódi innovációs ökoszisztéma jön majd létre. Fontosnak tartják az ingatlanfejlesztést is, hiszen a tehetségekért folyó globális versenyben az életszínvonal minősége is elsőszámú kérdés.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.