Egy százalékon stagnált a fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme az euróövezetben augusztusban.
Az Eurostat szerdán kiadott, az előzetessel megegyező, végleges adatai szerint augusztusban, éves összehasonlításban 1,0 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, amely 2016 novembere óta a legkisebb mértékű emelkedés volt.
Júliusban is 1,0 százalékos, júniusban pedig 1,3 százalékos éves inflációt mértek. Egy évvel ezelőtt 2018 augusztusában 2,1 százalékos volt az emelkedés.
Az energiaárakat nem számolva 1,2 százalékkal emelkedtek éves szinten a fogyasztói árak, a gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig 0,9 százalékos volt augusztusban.
Cél az árstabilitás
Az Európai Központi Bank elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az infláció középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon. Az, hogy az inflációs ütem mérséklődik, miközben a gazdasági növekedés is lassul az euróövezetben, alátámasztja az euróövezeti jegybank azon döntését, hogy
A 28 tagú unióban az euróövezetnél valamivel gyorsabban, 1,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak augusztusban egy évvel korábbihoz képest, csakúgy mint júliusban. Júniusban és májusban egyaránt 1,6 százalékra rúgott a pénzromlás éves üteme, tavaly augusztusban pedig 2,2 százalékra.
Havi összevetésben az euróövezetben 0,1 százalékkal, az unió egészében pedig 0,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.
Augusztusban Portugáliában volt a legalacsonyabb az éves infláció, nemhogy nőttek, hanem 0,1 százalékkal csökkentek az árak. A sorban következő Görögországban 0,1 százalékkal, Spanyolországban pedig 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A legerősebb éves ütemet Romániában (4,1 százalék), Magyarországon (3,2 százalék), valamint Hollandiában és Lettországban (egyaránt 3,1 százalék) mérték.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Dehogy az évek alatt kiépített kínai és amerikai kapcsolatok fordultak termőre, dehogy.
Egyenes beszéd.
A költségvetés elfogadása után a francia politika kampányüzemmódra vált, az államfő pedig már csak a külpolitikában zavarhatja a vizet.
Végre valóban egy szintre kerültünk Ausztriával.
Két nagyon fontos lépésről számolt be a miniszterelnök.
Bod Péter Ákos közgazdász az Öt új műsorában arról beszélt, hogy a forint fenntartását „túlzottan kockázatosnak és költségesnek tartja”.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
