Az elsősorban elektronikai eszközök gyártásához használt alapanyagok kivitele a kínai vámhatóság csütörtökön közölt adatai szerint a múlt hónapban 5243 tonnát ért el, vagyis 32 százalékkal nőtt a júniusi 3966 tonnához képest. Éves összevetésben a ritkaföldfémek exportja ezzel 15,8 százalékkal emelkedett júliusban, és a legmagasabb eredményt produkálta tavaly december óta.
A kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság még május végén, az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások elakadása után azzal a bejelentéssel állt elő, hogy Kína a belföldi keresletet fogja előtérbe helyezni a ritkaföldfémek bányászatának fejlesztését szolgáló intézkedéseiben. Ez komoly érvágást jelentene a kínai beszállítókra támaszkodó gyártóknak világszerte, Kínában termelik ki ugyanis a legnagyobb mennyiségben a ritkaföldfémeket a világon, a globális termelés mintegy 85 százaléka onnan származik. Az ásványoknak ez az összesen 17 kémiai eleme kulcsfontosságú alapanyagnak számít az elektronikai termékek, félvezetők, valamint különféle hadiipari felszerelések gyártásában.
A kínai vezetés május végén kilátásba helyezte, hogy korlátozni fogja az elsősorban elektronikai és katonai eszközök gyártásához használt ritkaföldfémek exportját az után, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium feltette a Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalatot és 68 leányvállalatát arra a feketelistára, amelyen az Egyesült Államok nemzetbiztonságára vagy külpolitikai érdekeire potenciális veszélyt jelentő cégek szerepelnek. Washington emellett nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva kizárta a Huaweit az ötödik generációs mobilhálózati fejlesztésekből.
Peking az eddigi fenyegetései dacára egyelőre nem vezetett be korlátozásokat a kivitelre vonatkozóan, de az érintett gazdasági szereplők egyre nagyobb aggodalommal figyelik a helyzetet, hiszen a májusi szankciók óta az Egyesült Államok újabb pótvámok bevezetését jelentette be a korábbi büntetővámok által nem sújtott, 300 milliárd dollár értékű kínai árucikkekre szeptember 1-étől, Kína pedig ellenlépéseket ígért.