A közép-kelet-európai országok közül a cseh növekedés a leginkább fenntartható a Bertelsmann Stiftung által kiadott, a fenntartható fejlődésről szóló 2019. évi jelentés szerint. Magyarország 162 országból az előkelő 25. helyen áll.
A jelentésben az országokat 17 kritérium alapján vizsgálták, beleértve azt, hogy az országok képesek-e a szegénység és az éhínség ellen küzdeni, jó színvonalú oktatást biztosítanak-e, garantálják-e a tiszta vízhez való hozzáférést, felelősségteljes fogyasztást és termelést folytatnak-e, valamint biztosítanak-e munkát állampolgáraiknak.
Hazánk e területek többségében nemzetközi összevetésben jól áll, hiszen
A V4-ek között Csehország végzett a legjobb, hetedik helyen. Szlovákia kettővel maradt el Magyarországtól, miközben a lengyelek a 29. helyen végeztek.
Fenntartható fejlődés index
Négy évvel a Fenntartható Fejlesztési Célok (SDGs) és a Párizsi Megállapodás után egy ország sem áll közel az összes kitűzött cél eléréséhez. Észrevehető azonban, hogy a
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint a kormányzati stabilitás az egyik előnyünk.
A legtöbb nyugat-európai országban már nem dívik a Willkommenskultur, a nyitott gondokodást felváltotta a hűvös pragmatizmus.
Csatát nyertek az európai gazdák, de a háborúnak még nincs vége.
Nem folyik már az orosz olaj.
A korábbi főpolgármester-jelölt szerint a HVG írása „olyannyira vak és süket a budapesti közállapotokra”, hogy muszáj volt a benne szereplő tévedésekre reagáljon.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
