De a grafikonok nem hosszabbíthatóak meg a végtelenig. Interjú.
„Az Origónak 2011-ben adott interjújában ön még azt mondta: »Sok olyan volt a kormány által ígértek között, amit csak a kedvező körülmények nagyon, nagyon szerencsés egybeesése esetén lehet teljesíteni.« A tervezett háromszázalékos GDP-növekedést is lehetetlennek ítélte, »különösen azzal az intézkedéssorozattal, amellyel a kormány ennek nekiindult.« Ehhez képest tavaly öt százalékkal nőtt a magyar gazdaság.
Köszönhetően annak, hogy bejött a »kedvező körülmények nagyon, nagyon szerencsés egybeesése.« De a grafikonok nem hosszabbíthatóak meg a végtelenig. Ellenben érdemes összevetni adatainkat a hozzánk hasonló országokéval. És akkor azt látjuk:
a legfontosabb mutatók legtöbbjében, legfájóbban az átfogó versenyképességben az összes volt szocialista ország elhagyott bennünket. A 2007-2008-as válság óta a régiós növekedési sávnak jobbára az alján tanyázunk. Ami persze nem csupán az Orbán-kormányok sara, hanem az elmúlt húsz év kormányaié együttvéve.
A kilencvenes évek még rendben volt?
hiszen mégiscsak példátlan mértékű társadalmi átalakulást kellett levezényelni. Ám utána hatalmas történelmi lehetőséget szalasztott és szalaszt el egész Közép-Európa, azon belül is leginkább Magyarország. Különösen fájó, hogy a 2010 óta tartó időszakban a gazdaság fejlesztése mennyire háttérbe szorult a politikai prioritások listáján, hiszen amellett, hogy hatalmas mennyiségű uniós pénz érkezett, egészen kivételes nemzetközi konjunktúra ölelt körül bennünket. Persze lettek például sztrádáink, nőtt a reálbér, de visszanézve teljesen világos, hogy nem éltünk a lehetőséggel.”
Legott utasítva is lett az eddig kedvelt „Lizike”, hogy lesz szíves nem beleszólni „egy másik ország politikájába”. Francesca Rivafinoli írása.
Bár még mindig kicsit visszafogottan, félve a gondolatrendőrség fasizmust kiáltó ítéletétől, azért néha-néha kezdünk kiállni magunkért. Ungváry Zsolt írása.
A Die Welt tudósítása szerint „autokrata” a kormányfő, de „szembetűnő a jólét”, „jó a képzési rendszer” és világszínvonalú az innováció. A helyzet több mint érthetetlen tehát. Francesca Rivafinoli írása.
A polgárháború szónak még az emlegetését is utasítsuk el, a sanda célozgatások, erőszakra való bujtogatások és provokációk visszafelé fognak elsülni.
Brüsszel nem kapott meghívást a találkozóra, pedig az Európai Unió versenyképessége a tét.
Meg is ölték. Budapest szívében, a nyílt utcán lőtték szitává a médiacézárt, ám ez csak egy tünete volt a '90-es évek magyar valóságának. A Leszámolás vadkeleten ennél sokkal többet mutat be a múltunkról, „a susogós ruhákba öltözött bunkó maffiózók, a Szeva bácsik, a Jusztok, a pufajkás Horn elvtársak világáról”.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
