De a grafikonok nem hosszabbíthatóak meg a végtelenig. Interjú.
„Az Origónak 2011-ben adott interjújában ön még azt mondta: »Sok olyan volt a kormány által ígértek között, amit csak a kedvező körülmények nagyon, nagyon szerencsés egybeesése esetén lehet teljesíteni.« A tervezett háromszázalékos GDP-növekedést is lehetetlennek ítélte, »különösen azzal az intézkedéssorozattal, amellyel a kormány ennek nekiindult.« Ehhez képest tavaly öt százalékkal nőtt a magyar gazdaság.
Köszönhetően annak, hogy bejött a »kedvező körülmények nagyon, nagyon szerencsés egybeesése.« De a grafikonok nem hosszabbíthatóak meg a végtelenig. Ellenben érdemes összevetni adatainkat a hozzánk hasonló országokéval. És akkor azt látjuk:
a legfontosabb mutatók legtöbbjében, legfájóbban az átfogó versenyképességben az összes volt szocialista ország elhagyott bennünket. A 2007-2008-as válság óta a régiós növekedési sávnak jobbára az alján tanyázunk. Ami persze nem csupán az Orbán-kormányok sara, hanem az elmúlt húsz év kormányaié együttvéve.
A kilencvenes évek még rendben volt?
hiszen mégiscsak példátlan mértékű társadalmi átalakulást kellett levezényelni. Ám utána hatalmas történelmi lehetőséget szalasztott és szalaszt el egész Közép-Európa, azon belül is leginkább Magyarország. Különösen fájó, hogy a 2010 óta tartó időszakban a gazdaság fejlesztése mennyire háttérbe szorult a politikai prioritások listáján, hiszen amellett, hogy hatalmas mennyiségű uniós pénz érkezett, egészen kivételes nemzetközi konjunktúra ölelt körül bennünket. Persze lettek például sztrádáink, nőtt a reálbér, de visszanézve teljesen világos, hogy nem éltünk a lehetőséggel.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az egyik legfontosabb mutatóban történt jelentős pozitív változás.
Ursula von der Leyen éppen most üti be az utolsó szöget a kontinens jólétének koporsójába.
Minden európai országnak joga van a legfontosabb kérdésekben ragaszkodni az egy nemzet egy szavazat elvéhez, ezt a jogot az Európai Unióban sem lehet megkerülni. Giró-Szász András írása.
Például ha a belgához hasonlóan elégedetlen magyar csak annyit panaszkodna, mint a belga? Vagy ha mernénk elhinni, hogy felnőve simán alapíthat majd techóriást is az, akinek ma nem vásárolnak okostelefont? Francesca Rivafinoli írása.
Egyszerű sorvezetőt ajánlok: ha valamiben Finnország, Lengyelország és Kína egyetért, az valószínűleg Magyarország számára is jó politika. Kohán Mátyás írása.
„Nem feltétlenül készpénzt küldenek, de nagyértékű informatikai szolgáltatásokat. A Tisza Párt természetesen ezért nem fizet” – jelentette ki a miniszterelnök a Mandiner Klubesten.
Az Ukrajnának tett felelőtlen ígéretek a vesztünket okozzák Röttgen szerint.
