Tavaly jelentősen, 27 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi beruházások (FDI) a világon, a megelőző évben ráadásul 16 százalék volt a visszaesés. Eközben az unióba is ötödével kevesebb külföldi tőke érkezik, Magyarország viszont egy év alatt megduplázta az országba érkező külföldi befektetéseket – áll az OECD jelentésében.
Zuhannak a globális befektetések
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) honlapjára felkerült jelentés szerint tavaly globálisan 1097 milliárd dollárt tett ki a közvetlen külföldi beruházás értéke, ami a globális GDP 1,3 százaléka volt, 1999 óta a legkevesebb.
A jelentés összeállítói az FDI tavalyi csökkenéséért elsősorban az amerikai adóreformokat okolták, aminek a következtében az amerikai cégek külföldi érdekeltségeiknél keletkezett nyereségükből egy jelentős részt repatriáltak, azaz visszautaltak az Egyesült Államokba, ahol kedvezőbbé vált az adózás feltétele.
A 36 OECD-országba irányult FDI tavaly 23 százalékkal, 625 milliárd dollárra zuhant, legnagyobb mértékben Írország és Svájc volt érintett. Eközben nőtt a közvetlen külföldi beruházás Spanyolországban, Belgiumban, Ausztráliában, Hollandiában, és Kanadában.
Az Európai Unióba irányuló FDI 20 százalékkal csökkent tavaly.
Az unióba kevesebb, Magyarországra több befektetés érkezett
Az OECD országokra lebontott táblázata szerint
A Magyarországról végrehajtott FDI értéke 1,991 milliárd dollárra emelkedett a 2017. évi 1,119 milliárd dollárról.
Jól jelzi ez, hogy a világgazdaságban egyre nagyobb küzdelem zajlik a nemzetgazdaságok között a külföldi befektetésekért, de kedvező, hogy a zuhanó külföldi tőkebefektetések ellenére Magyarország képes volt nem csupán szinten tartani, hanem megduplázni az országba áramló külföldi befektetések mennyiségét. Az unió már sokkal kevésbé tűnik kedvelt célpontnak a világ befektetői körében, mint hazánk.
Ez egyébként nem meglepő, hiszen tavaly külgazdasági rekordokat döntött Magyarország: az elmúlt év minden idők legsikeresebb évének számított a befektetés-ösztönzés szempontjából. Soha ennyi és soha ilyen nagy értékű beruházás nem érkezett Magyarországra.
Ahogy Szijjártó Péter korábban elmondta, a tavalyi beruházásokkal 17024 új munkahely létesült az országban, az így létrehozott munkahelyeken a vállalatok 425700 forintos átlagbért fizettek, ami 40 százalékkal magasabb a külföldi beruházásoknál fizetett 2017-es átlagbérnél.
ami annak is köszönhető, hogy a kormány nagyban átalakította a befektetésösztönzési politikáját, így már nem elsősorban a befektetések által létrehozott munkahelyek mennyiségét, hanem azok minőségét és hozzáadott értékét vizsgálják, amikor a támogatásokról döntenek.
A külföldi befektetők számára kedvező a hazai képzett munkaerő, a világ legnagyobb piacához való földrajzi közelség, a politikai stabilitás és a gyors és egyszerű befektetésösztönzési gyakorlat is. Hazánk előnyeit jelzi az is, hogy egy brit lap 80 helyszínt vizsgáló felmérése szerint Budapest lesz a brexit utáni elsőszámú startupfőváros.
A legtöbb FDI az USA-ba irányul
A legfejlettebb húsz országban (G20) végrehajtott FDI 2 százalékkal csökkent, az OECD szervezetén kívüli 20 vezető ország esetében a közvetlen külföldi beruházás ugyanakkor 8 százalékkal nőtt, elsősorban Kínának és Indiának köszönhetően.
A legtöbb FDI Japánból (143 milliárd dollár), Kínából (96 milliárd dollár) és Franciaországból (93 milliárd dollár) származott.
A legtöbb FDI az Egyesült Államokba (270 milliárd dollár), Kínába (203 milliárd dollár), Hollandiába (70 milliárd dollár), Nagy-Britanniába (64 milliárd dollár) és Brazíliába (61 milliárd dollár) irányult.
(MTI, Makronóm)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Kiderült, hogy a paksi bővítés jelenleg a legnagyobb, építési engedéllyel rendelkező nukleáris projekt az egész Európai Unióban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
A mézes hetekről lemondhat, kitoloncolásra készülhet.
Marco Rossi együttese a szupersztárok ellen: a portugál-dán NL-csata győztesével is meg kell küzdenie a 2026-os vb-re való kijutásért.
