Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lágymányosi kampusza – állami beruházással – egy sokfunkciós, biotechnológia fókuszú épületszárnnyal bővülhet. Az állami beruházás a jövő iparágai felé fókuszálja az erőforrásokat, hogy a magyar kreativitásra innováció és később akár hazai vállalati sikerek is épülhessenek.
A modern létesítményben többek között egy nemzetközi akkreditációkkal rendelkező molekulárisbiomarker-laboratóriumot alakítanak ki.
A labor legfontosabb feladata, hogy szolgáltatást nyújtsanak a személyre szabott terápiáknál; olyan mérésekkel és klinikai vizsgálatokkal segítsék az ipari partnereket, amelyekre most is igény lenne, de ezeket a méréseket legtöbbször külföldön végeztetik el – idézi a közlemény Kacskovics Imre egyetemi tanárt, az ELTE Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) projektvezetőjét.
Az épületben többek között az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közös biotechnológiai mesterképzésének oktatási egységei, a kampuszról mindeddig hiányzó, a 21. század igényeinek megfelelő hallgatói közösségi tér, nemzetközi tanulmányi központ, valamint étterem és konyha is helyet kap.
Kitértek arra is, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közel 2,5 milliárd forinttal támogatja a 2017-ben indult, egyedülálló biotechnológiai projektet, amelynek hosszú távú fenntarthatóságát az új épület is biztosítja. A FIEK pályázat keretében összesen 450 millió forintot fordíthat a beruházásra, emellett a 2019. évi költségvetésben hozzávetőleg 500 millió forint, a 2020. éviben pedig több mint 2 milliárd forint kormányzati támogatást kap az ELTE és a kivitelező a beruházás előkészítésére és lebonyolítására.
Az új épületszárny engedélyezési és kiviteli tervdokumentációjának kidolgozása folyamatban van, várhatóan az idei év végéig elkészül, így a kivitelezési munkálatok megkezdése legkorábban 2020 nyarára várható.
(MTI)
Olyan találmányok fűződnek a magyarok nevéhez, amelyek az egész bolygó életében meghatározóak. Íme, a tíz legismertebb felfedezés, amely honfitársainknak köszönhető.
A Gömböc „atyjával”, Domokos Gábor professzorral beszélgettünk. Interjúnk.
Óriásit lépett előre hazánk az Orbán-Trump találkozó után.
Trumpnak a nyugat-európai országokkal van problémája, amelyek továbbra is orosz energiát vásárolnak, noha szankciókat vezettek be.
Az izraeli történész első kurzusát a résztvevők egy része bekiabálásokkal megzavarta, ezért az előadást fel kellett függeszteni.
Az integráció legsikeresebb időszakai éppen azok voltak, amikor a tagállamok vitathatatlan szuverenitással az egységes piac elmélyítésére koncentráltak, nem pedig ideológiai elvárások kikényszerítésére.
A spekulációs valutatámadások mindig egyszerre szólnak gazdaságról és politikáról: a szuverenitás, a hitelesség és a felkészültség tükrei is egyben.
Minden értékes magyar hagyaték külföldre kerülése súlyos vesztesége a magyar kultúrának és a hazai tudományos életnek.
