A Spotlight Zimbabwe értesülései szerint Kína elit katonai egységeket vezényel Zimbabwébe, hogy földalatti bázist építsenek. Az erős katonai jelenlét azért lehet szükséges, mert Kína így akarja biztosítani részesedését az afrikai ország ásványkincs-vagyonából.
Segítségnyújtás
Tavaly augusztusban Kínát rajtakapták, hogy következő generációs föld-levegő rakétákat (SAM) telepít Zimbabwébe, pont olyat, mint amit a dél-kínai tengeren fekvő Woody Island-re is állítottak.
Zimbabwe előző kormányának egyik minisztere azt nyilatkozta, hogy Kína már 2014 óta próbálkozik katonákat küldeni az országba „technikai segítségnyújtás a zimbabwei hadseregnek” címszó alatt. Akkoriban a miniszterelnök meghiúsította Kína terveit, mondván a kínaiak korruptak és csak a természeti erőforrásaikra pályáznak.
Növekvő kínai befektetések
Kína ennek ellenére dollármilliárdokat fektetett a zimbabwei gazdaságba az elmúlt néhány évben, nagyrészt az olyan kulcsfontosságú gazdasági területeken – azaz kritikus infrastruktúrához tartozó szektorokban – mint a bányászat, a mezőgazdaság vagy telekommunikáció. A befektetések az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) részét képezik, mely a transzkontinentális országok gazdasági kapcsolatait hivatott új szintre emelni.
Az Új Selyemútnak is nevezett kezdeményezés célja, hogy erősítse az infrastruktúrát, a kereskedelmet, és a beruházásokat Kína és 65 másik ország között.
ők felelnek a globális GDP harminc százalékáért, és ők ülnek a bolygón eddig felfedezett energiahordozók háromnegyede felett.
Emmerson Mnangagwa miniszterelnök a régi selyemút „felélesztéseként” üdvözölte az Egy övezet, egy út kezdeményezést. Szerinte végre új szintre léphetnek a résztvevő országok, amelyek segíthetnek egymásnak a modernizációban és gépesítésben is.
Kína jelezte, hogy beruházásait továbbra is folytatni kívánja az Afrikai Unióban és külön-külön is stratégiát dolgoz ki az egyes afrikai országok fejlesztésére.
Azonban Zimbabwe esetében a kínai beruházásokat folyamatos katonai jelenlét is kíséri. A Spotlight Zimbabwe most egy korábbi feltételezésre hivatkozik, miszerint a katonai jelenlétet ezúttal egy földalatti katonai bázis megépítése is kísérheti az afrikai országban, noha ezt Washington biztos nem nézi jó szemmel.
Annyi bizonyos, hogy a kínai katonák már Zimbabwében vannak – egy tavaly a helyi közösségi médiában futótűzként terjedő videóban pedig az látható, ahogy egy ismeretlen helyen kínai és zimbabwei katonák együtt énekelnek egy háborús dalt. A kórust azonban mintha egyértelműen a kínaiak irányítanák.
A két vezető közel másfél órás telefonbeszélgetése után újra indulhat az amerikai-kínai párbeszéd, bár a feszültségek továbbra is jelen vannak. Hszi Csin-ping például figyelmeztette Trumpot.
A külügyminiszter pontot tett a találgatások végére, elmondta mi Magyarország igazi érdeke.
Három hónap múlva lejár az ideiglenes béke az amerikai és kínai vámfronton. Ha addig nincs megállapodás, újabb tarifák jöhetnek, ami tovább lassíthatja a gazdaságot és megzavarhatja a beszállítói láncokat világszerte. Kérdés, hogy végül mekkora lesz a kár, amelyet a világgazdaság és a kereskedelmi bizalom elszenved.
A Michigani Egyetemen dolgozó férfit letartóztatták.
Kína megújuló energiaforrásai, különösen a nap- és szélenergia, példátlanul magas, huszonhat százalékos részesedést értek el az áramtermelésben a friss adatok szerint. Tavaly a magyar GDP közel négyszeresét kitevő kínai megújuló beruházások nyomán elért ütem azonban több okból fenntarthatatlan.
Kína szembemegy az üzleti trenddel, és csúcsra járatja a lítiumbányászatot. Így tudja megőrizni piacvezető pozícióját – és így tudja biztosítani az ellátási láncok egy kézben tartását. Amerika kereskedelmi háborúja óta nincs kérdés: minden az önellátásról szól.
Nem tartott sokáig Horváth Csenger megbízatása.
„Európa – alapvetően a saját hibáiból – folyamatos energiaválságokkal néz szembe” – fogalmazott Szijjártó Péter.
