Szigorú német irányelvekkel pezsdítenék fel a magyar kézműves sörök piacát

Hozzátette, hogy ebben az agrártárca kiemelt partnere a jelenleg 54 főzdét tömörítő Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete (KSE), amely a sör, illetve a kulturált alkoholfogyasztás népszerűsítése érdekében számos fesztivált rendez. Ezek közül a legjelentősebb a Nemzetközi Sörverseny és Sörmustra, amelynek megvalósítását az agrártárca is támogatja.     

Gyenge Zsolt, a KSE elnöke ismertette, hogy az egyesület sörversenyére eddig 9 országból 85 főzde küldte el sörét. A gödöllői verseny kísérő rendezvénye a Sörmustra, ahol 40 hazai kisüzemi sörfőzde mintegy 80 fajta sörével várja a látogatókat április 12-én és 13-án.     

Zsigó Róbert elmondta, hogy a sörgyártás az elmúlt évtizedek fúziói és felvásárlásai nyomán a világ egyik legkoncentráltabb ágazatává vált. A magyar sörgyártásban 4 közepes – és nagyvállalat, valamint számos kis – és mikrovállalkozás van jelen: 2017-ben a négy legnagyobb szereplő (Dreher, Heineken, Borsodi és Pécsi Sörfőzde) együttes teljesítménye adta az ágazat árbevételének közel 95 százalékát, az exportárbevétel közel 98 százalékát és a foglalkoztatás 86 százalékát.     

A kisüzemi sörfőzdék száma a 2013-2017 közötti időszakban mintegy 70 százalékkal nőtt, mindeközben árbevételük több mint háromszorosára bővült. Ebben az időszakban az üzemi nyereség megháromszorozódott és az adózás előtti nyereség is közel megduplázódott, emellett a foglalkoztatottak számában is 50 százalékos emelkedés történt. Egy elemzés szerint egy söripari munkahely 17 másik munkahely fenntartásához járul hozzá: kettőhöz a mezőgazdaságban, kettőhöz a kereskedelemben és 13-hoz a vendéglátásban – jegyezte meg az államtitkár.     

Kitért arra is, hogy az agrártárca az egyesülettel közösen dolgozta ki a Magyar Élelmiszerkönyv „Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott sörök” irányelvét, a különleges minőségű sörökre vonatkozó szabályozást. Ezzel elérték, hogy csak olyan sört lehet különleges minőségűként forgalomba hozni, amely megfelel a szakértők által felállított szigorúbb követelményeknek. Ilyen sörök készítésénél csak maláta használható fel, vagyis az 500 éves német tisztasági törvényt veszik alapul. Az ízesített sörök ízesítésére és színezésére csak természetes anyagok használhatóak fel – tette hozzá.

(MTI)