Amit a kormány mond, azt el kell osztani hárommal, legalábbis ha az első ránézésre valóban impozáns bérnövekedésről van szó – írja Mellár Tamás a HVG csütörtöki számában. A Párbeszéd képviselője úgy véli, hogy nem a Központi Statisztikai Hivatal által számított 28,2 százalékkal, hanem csupán 9,6 százalékkal nőttek a reálbérek 2010 és 2017 között.
Lehetne árnyalni a képet azzal, ha az átlagok helyett a keresetek mediánját hasonlítanánk össze, az valószínűleg kisebb növekedést mutatna. Ennél is fontosabb az, hogy a bruttó átlagkereseteket a KSH az öt főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál méri
– írta Mellár, aki szerint kimaradtak a mikro- és kisvállalkozások, ahol vélelmezhetően lassabb a bérek növekedése. A KSH számítási módja a KSH volt elnöke szerint nem ad teljes képet a valóságról:
a valóságnak sokkal megfelelőbb képet tudunk felrajzolni akkor, ha a reálbérek meghatározásához egyfelől a nemzeti számlák (vagyis a forrásokat a felhasználásukkal összevető statisztikai rendszer) által rögzített bruttó béreket, másfelől pedig a ténylegesen ledolgozott munkaórákat használjuk. Ha ezekkel számolunk, akkor máris azt kapjuk: a ledolgozott munkaórák száma 12,4 százalékkal nőtt 2010–2017-ben, az egy munkaórára jutó kereset pedig 25,4 százalékkal bővült. Ez pedig, figyelembe véve a 14,5 százalékos inflációt, mindössze 9,6 százalékos reálkereset-növekedést eredményezett, szemben a KSH által kalkulált 28,2 százalékos bővüléssel
– olvasható a HVG cikkében.
Októberben 15,8 százalékkal nőtt a költségvetési szférában az átlagkereset, amit főként a pedagógusbér-emelés generált. A cégeknél is jelentős, 12 százalékos béremelkedés valósult meg, amelyet a minimálbér emelése és a dolgozók inflációs kompenzációja támogatott. Bár az év végén némi lassulás várható, a bérdinamika továbbra is erős marad, a Makronóm Intézet 2025-re átlagosan 9,2 százalékos bérnövekedést vár.
Sajnos el tudom képzelni a kilépést az EU-ból, mert Orbán Viktor számára a hatalom a legfontosabb.
Kiderültek a hároméves bérmegállapodás legfontosabb részletei.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
A hazai munkabérek idén átlagosan 9,9 százalékkal emelkedtek, a 2025-re tervezett béremelés pedig várhatóan 7–8 százalék között alakul a vállalati szektorban – derül ki a JVSZ Economy Brunch eseményen bemutatott Korn Ferry-felmérésből. Bár a bérek között régiós szinten is csökkenő különbségek mutatkoznak, Budapest és Kelet-Magyarország átlagjövedelme között még mindig 12 százalékos az eltérés.
Nincs mese, átalakul a garantált bérminimum, a következő években több mint egymillió munkavállaló fizetését érintheti a változás.
A férfi azt kiabálta, hogy ő megvédi Európát az iszlamizációtól.
Gyollai Dániel saját térfeléről talált be.
