Szellőztető és légszűrő rendszerrel szerelték fel a híres egyiptomi fáraó, Tutanhamon luxori sírját egy csaknem tíz évig tartó korszerűsítés keretében, amely során helyreállították és megtisztították a sírhely falfestményeit, valamint változtattak a látogatótér kialakításán is – közölte a héten a munkálatokat végző Los Angeles-i Getty Conservation Institute (GCI) kutatóintézet, amely az egyiptomi műemlékvédelmi minisztériummal dolgozott együtt a projekten.
Tutanhamon sírját a dúsgazdag Lord Carnarvon és Howard Carter brit régész tárta fel 1922-ben. A következő évtizedben a sírhely kincseinek többségét elvitték, mára mindössze néhány tárgy, köztük Tutanhamon múmiája, egy szarkofág, valamint egy aranyozott fakoporsó maradt benne – írja az artnewspaper.com művészeti portál.
A mostani projekt keretében végezték el a sír eddigi legátfogóbb állapotfelmérését 1922 óta. A korszerűsítési és megóvási munkálatok középpontjában a 3300 éves egyiptomi sírhely híres falfestményeinek tanulmányozása állt, ugyanis az évek folyamán barna foltok jelentek meg az alkotásokon és a szakemberek attól tartottak, hogy megfelelő intézkedések hiányában a foltok tovább növekednek.
A csaknem egy évtizedig tartó munkálatokat végző csapat egyiptológusa háttérkutatásokat végzett, a sírhely mikroklímájának tanulmányozása a környezetmérnökök feladata volt, mikrobiológusok foglalkoztak a barna foltokkal, az építészek és a tervezők a sírhely infrastruktúráját modernizálták, a kutatók a falfestmények összetételét tanulmányozták, a konzervátorok a falak megfelelő kezeléséről gondoskodtak.
„Ezek a képek több mint háromezer évesek, és azt kell mondjam, hogy a korukhoz képest egész jó állapotban vannak” – mondta Lori Wong, a kutatóintézet munkatársa, hozzátéve, hogy a konzervátorok csupán ragasztóanyagot használva illesztették vissza a falfestmények levált részeit.
„Nem végeztünk újrafestést, se restaurálást. Minden, ami a sírban látható, eredeti” – hangsúlyozta a szakember.
A munkálatok egyik legjelentősebb eredménye egy szellőztető- és levegőszűrő-rendszer kiépítése volt 2015-ben, a páratartalom és a por csökkentése érdekében.
A rendszer kiépítését követően a szakemberek óvatosan megtisztították a falfestményeket, eltávolítva annak a speciális – az egyiptomi szakemberek által felvitt – anyagnak egy részét, amely túlságosan fényessé tette a felületeket.
A munkálatok során részben átalakították a látogatók mozgásterét, aminek köszönhetően többé nem tudják megtapogatni a falfestményeket a kamra bejáratánál, ugyanakkor nagyobb területet tudnak bejárni a sírban.
Az újítások közé tartozik továbbá, hogy a jövőben legfeljebb 20 látogató lehet bent egyszerre a sírban, maximum 10 percig.
(MTI)
Az érdekfeszítő, inspiráló vitával tarkított beszélgetés során az archeogenetika szerepe, a magyar identitás fogalma, és a kettős honfoglalás elmélete is szóba került.
A mongol kutató úgy véli, az eredmények fontosak lesznek a mongolok, az európai hunok, a magyarok ősei, valamint a mai mongolok közötti genetikai kapcsolat és rokonság meghatározásában.
A nagy vihart kavaró tanulmányban a honfoglaló minták helyett neolitikus egyéneket vizsgáltak, pedig Árpád magyarjainak nincs közvetlen genetikai kapcsolata a neolitikus Kárpát-medencei lakossággal.
Az etnikai identitás kulturális jelenség, így se nyelvészeti, se régészeti, se archeogenetikai módszerekkel nem vizsgálható, vallja Somfai Kara Dávid, aki nyelvek és népek kapcsolatáról is beszélt.
Az Abák és Árpád-házi királyaink közös őshazából, az ázsiai hun birodalom területéről származnak, Aba Sámuel felesége pedig Szent István testvére lehetett – tudjuk meg a tanulmány szerzőitől.
Rácz Zsófia vezető régész elmondta: létrejött egy közel száz egyénből álló hálózat Mongóliától a Kárpát-medencéig, és közvetlen bizonyítékot találtak az európai hunok ázsiai hun eredetére.
A helyiek ünneprontó „Grincs-akcióval” vádolják a liberális demokraták vezette helyhatóságot.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint egy újabb ország sodródhat Orbán Viktor „Európa-ellenes” táborába.
