Szellőztető és légszűrő rendszerrel szerelték fel a híres egyiptomi fáraó, Tutanhamon luxori sírját egy csaknem tíz évig tartó korszerűsítés keretében, amely során helyreállították és megtisztították a sírhely falfestményeit, valamint változtattak a látogatótér kialakításán is – közölte a héten a munkálatokat végző Los Angeles-i Getty Conservation Institute (GCI) kutatóintézet, amely az egyiptomi műemlékvédelmi minisztériummal dolgozott együtt a projekten.
Tutanhamon sírját a dúsgazdag Lord Carnarvon és Howard Carter brit régész tárta fel 1922-ben. A következő évtizedben a sírhely kincseinek többségét elvitték, mára mindössze néhány tárgy, köztük Tutanhamon múmiája, egy szarkofág, valamint egy aranyozott fakoporsó maradt benne – írja az artnewspaper.com művészeti portál.
A mostani projekt keretében végezték el a sír eddigi legátfogóbb állapotfelmérését 1922 óta. A korszerűsítési és megóvási munkálatok középpontjában a 3300 éves egyiptomi sírhely híres falfestményeinek tanulmányozása állt, ugyanis az évek folyamán barna foltok jelentek meg az alkotásokon és a szakemberek attól tartottak, hogy megfelelő intézkedések hiányában a foltok tovább növekednek.
A csaknem egy évtizedig tartó munkálatokat végző csapat egyiptológusa háttérkutatásokat végzett, a sírhely mikroklímájának tanulmányozása a környezetmérnökök feladata volt, mikrobiológusok foglalkoztak a barna foltokkal, az építészek és a tervezők a sírhely infrastruktúráját modernizálták, a kutatók a falfestmények összetételét tanulmányozták, a konzervátorok a falak megfelelő kezeléséről gondoskodtak.
„Ezek a képek több mint háromezer évesek, és azt kell mondjam, hogy a korukhoz képest egész jó állapotban vannak” – mondta Lori Wong, a kutatóintézet munkatársa, hozzátéve, hogy a konzervátorok csupán ragasztóanyagot használva illesztették vissza a falfestmények levált részeit.
„Nem végeztünk újrafestést, se restaurálást. Minden, ami a sírban látható, eredeti” – hangsúlyozta a szakember.
A munkálatok egyik legjelentősebb eredménye egy szellőztető- és levegőszűrő-rendszer kiépítése volt 2015-ben, a páratartalom és a por csökkentése érdekében.
A rendszer kiépítését követően a szakemberek óvatosan megtisztították a falfestményeket, eltávolítva annak a speciális – az egyiptomi szakemberek által felvitt – anyagnak egy részét, amely túlságosan fényessé tette a felületeket.
A munkálatok során részben átalakították a látogatók mozgásterét, aminek köszönhetően többé nem tudják megtapogatni a falfestményeket a kamra bejáratánál, ugyanakkor nagyobb területet tudnak bejárni a sírban.
Az újítások közé tartozik továbbá, hogy a jövőben legfeljebb 20 látogató lehet bent egyszerre a sírban, maximum 10 percig.
(MTI)
Már nemcsak azt keressük a legmodernebb módszerekkel, hol állt és hol csapott össze a magyar és a török sereg, hanem azt is, hogyan mozogtak az akkori terepviszonyok között.
A szlávok vándorlása az utolsó demográfiai esemény volt, amely alapvetően rajzolta át Európa képét. Sikerük nem a hódításban, hanem egy pragmatikus, alulról szerveződő életformában rejlett.
A herceg elleni bestiális támadást előre eltervezték, mégis indulatból követték el, de azt is megtudjuk, hogyan étkezett Szent László és a Rurik-dinasztia leszármazottja. Kutatók a Mandinernek.
Magyar és mongol tudósok eredtek Aba Sámuel királyunk őseinek a nyomába, és az izgalmas kutatás egészen az ázsiai és európai hunokig vezetett. Idén az ásatások újabb fejezete zárult le.
Az érdekfeszítő, inspiráló vitával tarkított beszélgetés során az archeogenetika szerepe, a magyar identitás fogalma, és a kettős honfoglalás elmélete is szóba került.
A mongol kutató úgy véli, az eredmények fontosak lesznek a mongolok, az európai hunok, a magyarok ősei, valamint a mai mongolok közötti genetikai kapcsolat és rokonság meghatározásában.
Vlagyimir Putyin eddig úgy folytatta a háborút, hogy az orosz társadalom többségét megkímélte annak közvetlen terheitől. Ennek most vége lehet.
A kompetenciamérés a magyar közoktatás egyik legfontosabb adatforrása, szakértők szerint azonban az egyre több mérés közepette sokszor elmarad a valódi fejlesztés.
