Ha jövőre nem látunk érdemi forinterősödést, akkor a kötelezően megállapított legkisebb keresetek esetében alig van bérfelzárkózás, pedig minden eddiginél nagyobb ütemre lenne szükség.
„Az utolsó pillanatban sikerült összehozni az újabb kétéves megállapodást a minimálbérről és a garantált bérminimumról. Mindkét esetben 8 százalék lett az emelés mértéke, ami csalódást keltő mind a várakozásokhoz, mind a korábbi kiszivárogtatásokhoz és elképzelésekhez, mind pedig a munkavállalók érdekképviseleteinek követeléseihez képest, de legfőképpen a piaci helyzethez viszonyítva. Lényegében a munkaadók szervezetének követelése nyert, csak egy százalékot kellett engedniük.
A minimálbér így 2019-ben 149 ezer forint lesz, a garantált bérminimum pedig 195 ezer forint. A minimálbér esetében nem nagy az eltérés a kerek 150 ezer forintos várakozásokhoz képest, a garantált bérminimumot azonban mindenki 200 ezer forint fölé várta, a legelterjedtebb várt összeg 202 ezer forint volt.
Így egyúttal érthetővé is vált, hogy miért nem sikerült ésszerű időn belül összehozni a megegyezést, miért maradt az utolsó napra. Az érdekegyeztetésben részt vevő felek között áthidalhatatlan különbség állt fenn: a munkaadói oldal 5 százalékot akart, és 7 százalékig mentek volna el, a munkavállalói oldal a minimálbér esetében 11, a garantált bérminimum esetében 13 százalékot akart, de az egyszámjegyű tartományig semmiképpen nem ereszkedtek volna le. Gyanítható, hogy a döntést a kormány sugallta, esetleg hozta meg.
Az, hogy a jövő évi mértéket is meghatározták, valamit enyhít a csalódottságon, hisz jövőre a 8 százalék már nem tűnik kevésnek. A 2020-as adatok így 161 ezer, illetve 210,6 ezer forint lesznek. Tulajdonképpen még a mostani 8 százalék sem lett volna a kevés, ha a forint 3-4 százalékot erősödik az év folyamán, de sajnos ezzel szemben ugyanennyit gyengült, így, ha jövőre nem látunk érdemi forinterősödést, akkor a kötelezően megállapított legkisebb keresetek esetében alig van bérfelzárkózás, pedig minden eddiginél nagyobb ütemre lenne szükség, és a piaci bérek alapján is túlhaladottak ezek a szintek.”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A kormány döntése értelmében tovább emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami a következő években is meghatározza a magyar bérek alakulását.
„Az ilyen mértékű béremelés mögött nincs fedezet, ezért az szükségszerűen adóemelésekhez vagy megszorításokhoz vezetne” – hangsúlyozta a Számháború című műsorban Szalai Piroska.
Több százezer munkavállalót érintenek a változások,
„A jó szándék, az ilyen kis helyen is elfér” – szögezte le a miniszterelnök.
Történelmi jelentőségű bérnövekedés jöhet.
Tóth Máté szerint „ez nem gazdaságpolitika, hanem politizálás a gazdaságban”.
Kíméletlenül őszinte volt az építési és közlekedési miniszter.
