Magyarország állampénzügyi rendszere modellértékű

„Van erre nemzetközi gyakorlat, olyan példa, amit követhetnénk vagy átvehetnénk?

Nincs. Magyarország modellt alkot. Magyarország állampénzügyi rendszere modellértékű. A teljes adóreform, a nemzetközi nagyvállalatokra kivetett és az adófizető képességükhöz igazított különadók, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája, az Állami Számvevőszék ellenőrző tevékenysége, melynek során a közpénzügyi ellenőrzés szabályozási és módszertani fejlesztésével eljutottunk oda, hogy

Ha Magyarország szeretne még tovább lépni, akkor újabb saját elemeket kell alkalmazni, amelyek a hazai igényekre keresnek megoldást.

Persze lehet a nemzetközi példákból mintákat hozni, de korlátlanul adaptálni egy külföldi modellt nem lehet. Pont ezért volt elvetélt a 80-as évek végétől alkalmazott neoliberális rendszer, mert ahhoz a gazdaságpolitikai kultúrához, amely bejött az országba, a magyar társadalom nem volt szocializálódva, és az elvárásokat sem tudta teljesíteni.

A gyermekvállalás korlátjaként említette a kulturális változásokat. Van-e ezekre bármilyen hatása az államnak?

A gyermekvállalás kitolódik, mert előbb mindenki sikeres akar lenni, amiben a gyerek szinte akadály. Hiába bővíti az állam a bölcsődei és óvodai férőhelyeket, ha a társadalom nem változik lelkileg, tudatilag. Ezeket a változásokat az állam, ha lassan is, de elősegítheti, elsősorban az oktatáson keresztül. Már egészen pici korban, az óvodai oktatástól kezdődően hangsúlyozni kell a család szerepét, fontosságát, sőt küldetését, hogy a fiatal számára később teljesen természetes legyen a gyermekvállalás.

Visszatérve a devizahitelezést vizsgáló kutatásaihoz. Sok szempontból kezd hasonlóvá válni a helyzet a válság előttihez, a lakáspiac dübörög, a hitelezés meglódult. Épülhetnek-e ki olyan kockázatok, mint 2008 előtt?

A magyar gazdaság most sokkal jobb kondícióban van, másrészt sokkal szabályozottabb a hitelpiac, mint volt akkor. Most nincs devizahitel, és igaz ugyan, hogy van változó kamat, ami jelenthet kockázatot, de az MNB minden eszközzel a fix kamatozás felé igyekszik terelni a hitelfelvevőket. Emellett sokkal szigorúbbak a teherbíró képességre, fedezetekre és önrészekre megfogalmazott követelmények, az adósságfék szabályok.

A magyar családok most biztonságban vannak.

Vannak-e olyan egyensúlytalanságok a magyar gazdaságban, melyre érdemes felhívni a figyelmet?

Magyarországnak a versenyképességén kell javítania, vagyis azt gondolom, hogy minél hamarabb el kell kezdeni a Magyar Nemzeti Bank által bemutatott versenyképességi modell végrehajtását. Rendszerszinten kell megvalósítani egy olyan, 2030-ig kiterjedő célirányos versenyképességi programot, melynek forrásai a nemzeti források mellett az európai uniós pénzek, és általuk a Magyarország fejlettségi leszakadási indexe tovább csökkenhet, még erősebben emelkedhetnek a reálbérek, tovább csökkenhet az államadósság, a költségvetési hiány helyébe pedig akár költségvetési többlet is léphet.

Kijelenthetjük, hogy a magyar gazdaságpolitika abban jó, hogy a strukturális problémákra strukturális intézkedésekkel válaszol. Vegyük a közelmúlt eredményeit: 2010 után adott volt egy fenntarthatatlan költségvetési hiány, melyre a megoldást az adórendszer átalakítása és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazítása kínált. Strukturális probléma volt a beruházási hitelhiány, melyre válaszul létrejött az MNB növekedési hitelprogramja. Hosszan sorolhatnánk tovább, a lényeg az, hogy a versenyképességet is csakis így lehet javítani: bátran, saját modell alapján, strukturális intézkedésekkel.”