A magyar költségvetésből nyomtalanul pénz nem tűnhet el.
„Van erre nemzetközi gyakorlat, olyan példa, amit követhetnénk vagy átvehetnénk?
Nincs. Magyarország modellt alkot. Magyarország állampénzügyi rendszere modellértékű. A teljes adóreform, a nemzetközi nagyvállalatokra kivetett és az adófizető képességükhöz igazított különadók, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája, az Állami Számvevőszék ellenőrző tevékenysége, melynek során a közpénzügyi ellenőrzés szabályozási és módszertani fejlesztésével eljutottunk oda, hogy
Ha Magyarország szeretne még tovább lépni, akkor újabb saját elemeket kell alkalmazni, amelyek a hazai igényekre keresnek megoldást.
Persze lehet a nemzetközi példákból mintákat hozni, de korlátlanul adaptálni egy külföldi modellt nem lehet. Pont ezért volt elvetélt a 80-as évek végétől alkalmazott neoliberális rendszer, mert ahhoz a gazdaságpolitikai kultúrához, amely bejött az országba, a magyar társadalom nem volt szocializálódva, és az elvárásokat sem tudta teljesíteni.
A gyermekvállalás korlátjaként említette a kulturális változásokat. Van-e ezekre bármilyen hatása az államnak?
A gyermekvállalás kitolódik, mert előbb mindenki sikeres akar lenni, amiben a gyerek szinte akadály. Hiába bővíti az állam a bölcsődei és óvodai férőhelyeket, ha a társadalom nem változik lelkileg, tudatilag. Ezeket a változásokat az állam, ha lassan is, de elősegítheti, elsősorban az oktatáson keresztül. Már egészen pici korban, az óvodai oktatástól kezdődően hangsúlyozni kell a család szerepét, fontosságát, sőt küldetését, hogy a fiatal számára később teljesen természetes legyen a gyermekvállalás.
Visszatérve a devizahitelezést vizsgáló kutatásaihoz. Sok szempontból kezd hasonlóvá válni a helyzet a válság előttihez, a lakáspiac dübörög, a hitelezés meglódult. Épülhetnek-e ki olyan kockázatok, mint 2008 előtt?
A magyar gazdaság most sokkal jobb kondícióban van, másrészt sokkal szabályozottabb a hitelpiac, mint volt akkor. Most nincs devizahitel, és igaz ugyan, hogy van változó kamat, ami jelenthet kockázatot, de az MNB minden eszközzel a fix kamatozás felé igyekszik terelni a hitelfelvevőket. Emellett sokkal szigorúbbak a teherbíró képességre, fedezetekre és önrészekre megfogalmazott követelmények, az adósságfék szabályok.
A magyar családok most biztonságban vannak.
Vannak-e olyan egyensúlytalanságok a magyar gazdaságban, melyre érdemes felhívni a figyelmet?
Magyarországnak a versenyképességén kell javítania, vagyis azt gondolom, hogy minél hamarabb el kell kezdeni a Magyar Nemzeti Bank által bemutatott versenyképességi modell végrehajtását. Rendszerszinten kell megvalósítani egy olyan, 2030-ig kiterjedő célirányos versenyképességi programot, melynek forrásai a nemzeti források mellett az európai uniós pénzek, és általuk a Magyarország fejlettségi leszakadási indexe tovább csökkenhet, még erősebben emelkedhetnek a reálbérek, tovább csökkenhet az államadósság, a költségvetési hiány helyébe pedig akár költségvetési többlet is léphet.
Kijelenthetjük, hogy a magyar gazdaságpolitika abban jó, hogy a strukturális problémákra strukturális intézkedésekkel válaszol. Vegyük a közelmúlt eredményeit: 2010 után adott volt egy fenntarthatatlan költségvetési hiány, melyre a megoldást az adórendszer átalakítása és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazítása kínált. Strukturális probléma volt a beruházási hitelhiány, melyre válaszul létrejött az MNB növekedési hitelprogramja. Hosszan sorolhatnánk tovább, a lényeg az, hogy a versenyképességet is csakis így lehet javítani: bátran, saját modell alapján, strukturális intézkedésekkel.”
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
Nem értettek egyet az albérlővel. A rendőrök sem.
Egyre súlyosabb nehézségekkel küzdenek azok, akik ingatlant szeretnének vásárolni vagy bérelni. Elsősorban Budapesten, de már a megyei jogú városok többségében is tarthatatlanná vált a helyzet a magas árak miatt, ezért a kormány a lakhatást elősegítendő tíz pontból álló csomagot dolgozott ki.
Svájcban a lakosságnak 57, Németországban 53, Szlovéniában 23, Csehországban 22 százaléka lakik bérlakásban, nálunk 9,9.
A miniszterelnök ismertette a jövő évi költségvetést, megjegyezte, fantasztikus éve lesz Magyarországnak. Összefoglalónk!
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Az alpolgármester azt mondja, minden rendben és „kár lenne új választást kierőszakolni, de nyilván a pártok érdeke, hogy mesterségesen gerjesszék a feszültséget”.
