A tömeges munkanélküliség és inaktivitás létrejöttéhez hozzájáruló kilencvenes évekbeli gazdaságpolitika és annak örökösei hagyták leépülni azokat a rendszereket, így a szak- és felnőttképzést, amelyek képesek lettek volna a „feszes” munkapiac kiszolgálására. Mi azon dolgozunk, hogy ezeket a rendszereket visszaépítsük – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a Joint Venture Szövetség (JVSZ) 8. makrogazdasági konferenciáján kedden. Az eseményen a JVSZ és az ITM Stratégiai Partnerségi Megállapodást írt alá.
Nem munkaerőhiány, hanem a munkapiac természetes állapota
2010-ben Magyarországon Csehországhoz viszonyítva arányaiban egymillió fővel kevesebb munkavállaló tartott el egymillió fővel több inaktívat – mutatott rá György László. Ezzel szemben ma 800 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, ami korábban nem ismert problémákat is felszínre hozott – vélekedett.
hiszen épp olyan feszes a piac, mint a többi visegrádi országban. Valójában a probléma az, hogy a tömeges munkanélküliség és inaktivitás létrejöttéhez hozzájáruló kilencvenes évekbeli gazdaságpolitika és annak örökösei hagyták leépülni azokat a rendszereket (a szak- és felnőttképzést), amelyek kiszolgálták volna a „feszes” munkapiacot.
– tette hozzá, emlékeztetve, hogy ezeket azonban szinte a nulláról kell visszaépítenünk. A cégek a technológiai fejlődés ellenére is növelnék a foglalkoztatottak számát, ami jelzi, hogy az új technológiák nem az ellenségeink és egyre több, egyre képzettebb munkavállalót igényelhetnek. Ha jól válaszolunk a technológiai kihívásokra, akkor az újítások a magyar munkavállalókat és a munkájuk hatékonyságát is támogathatják – mondta.
A magyar sikeresség értékei: rugalmasság, aktivitás, alkalmazkodás
A 2010 utáni gazdaságpolitika a társadalom egyik fő alapértékévé az aktivitást teszi. E társadalomban a felnőttkorúak tanulnak vagy más módon, munkával fejlesztik képességeiket, ugyanis a 21. században egyre több és összetettebb képességgel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy képesek legyünk együtt dolgozni a robotokkal.
Márpedig a foglalkozások 60 százalékában a tevékenységek 30 százaléka automatizálható. Különösen érintett a vendéglátás, a gyártás, a mezőgazdaság és a szállítás – emlékeztetett.
2020-ra a korábbiaknál is fontosabbá válik a kognitív rugalmasság és az érzelmi intelligencia – tette hozzá. Nem csak tiszta, hanem összetett struktúrákban gondolkodó emberekre lesz szükség, akik képesek átalakítani gondolatrendszerüket a környezet változásának hatására. Lehetséges, hogy emiatt a bölcsészek iránti kereslet nő majd meg – vélte az államtitkár.
A 2010 utáni új magyar gazdaságpolitikával szemben is kognitív rugalmatlanság érződött külföldről, de mára a külföldi szereplők is megértették, hogy a magyar úton a munkavállalók mellett a munkát teremtők is célba érhetnek – vélekedett.
Innovációs ökoszisztéma a leányvállalat-ország helyett
A kilencvenes években vált hazánk „leányvállalat-országgá”. A kifejezés arra utal, hogy a nemzetközi vállalatok a magas hozzáadott értékű termelést többnyire otthon tartják. Ráadásul hallgatólagos megállapodásuk van kormányaikkal arról, hogy az innovatív termékfejlesztési termelési folyamatokat anyaországaikban végzik el – emlékeztetett.
– tette hozzá, utalva arra, hogy az új technológiákra adott szabályozási válaszokban is élen kell járnunk. A drónszabályozás kapcsán például Magyarország az uniós álláspont kialakítására vár, e téren mi már előrébb járunk – emelte ki.
A globális kihívásokra gyors és hatékony válaszokat kell adni, kísérletezésre nincs sok idő. Ezért kell jobban fókuszálni a hazai tudományos, oktatási és innovációs erőforrások, egy szóval az innovációtermelési rendszer költéseit. Fontos eszköz lehet az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma megteremtése, ami olyan tudásközpontokat jelentene, amelyek 60 kilométeres körzetben kiszolgálnák a magyar kkv-k igényeit.
Újabb tudományos parkokat kell létrehozni, ahová betelepülhetnek a globális piacokhoz hozzáférő nemzetközi vállalatok fejlesztési részlegei. E közeg inspirálóan hatna a kisebb magyar cégekre, amelyek igénybe vehetik majd a park infrastruktúráját, és szervezetfejlesztési vagy éppen márkaépítési tanácsadásban is részesülhetnek – mondta el György László.
amely a határidő előtt és a költségkereten belül épül meg, ráadásul már most is 350 kutatási-fejlesztési munkahely létrejöttét ösztönözte – hívta fel a figyelmet.
Kevesebben vagyunk és kevesebb erőforrásunk is van az USA-hoz vagy Kínához hasonló óriás innovátor-országokhoz képest, ezért el kell döntenünk, hogy mely tudományterületeken igyekszünk élen járni. Bizonyos megatrendeket követni kell, másokat alkalmazni, de több területen új eredményeket is létre kell hozni – figyelmeztetett. Ez csak a tudományfinanszírozás átalakításával sikerülhet, de Magyarország a kiválóságot továbbra is kiválósági alapon finanszírozza – tette hozzá.
Cél az országos 5G-lefedettség
Előadása végén az államtitkár az Innovációs és Technológiai Minisztérium jövőbeli terveiről elmondta, hogy Magyarország az önvezető autózás megatrendjét nem csupán követni kívánja, ezért a világban elsők között hoz létre 5G-fejlesztőkörnyezetet, majd teljes lefedettséget az országban. Ez ugyanis az önvezető autózás elengedhetetlen feltétele – ismertette.
A fizikai infrastruktúra mellett az emberi tőke és képességek fejlesztése is kiemelt feladat, ezért
Bár a szak- és felnőttképzés újjáépítéséhez hazánk csak 2010 után kezdett neki, a kormány egy pezsgő felnőttképzési rendszer létrehozására törekszik, amely rugalmasan képes felkészíteni a magyarokat a munkaerő-piacnak a technológiai változásokból eredő folyamatosan változó igényeire – tette hozzá.
Ehhez munkaerő-piaci előrejelző rendszert is építenek, amely a gyűjtött munkapiaci adatokra építve ellenőrizhetővé teszi a képzések minőségét, hogy garantáltan a leghasznosabb képzések maradjanak a felnőttképzési piacon – zárta előadását György László.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
Nem véletlen az sem, hogy mely miniszterek kísérték el a miniszterelnököt első külföldi útjára.
Románia a gazdasági összeomlás szélén táncol, ehhez jött az állami vasút megroppanása.
A tilalom magyarok tízezreinek megélhetését, és a gazdaság stabilitását sodorja veszélybe.
Magyarország érdeke a közös valuta bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése – hangsúlyozta a jegybankelnök.
Nézzük akkor a tényeket.
Magyarországon a liberális diktatúra nem azt jelenti, mint nyugaton, hanem minden nemzeti és közösségi szuverén elképzelés eltiprását: éljen az egyén, pusztuljon a nemzeti közösség!
Tudják, hogy a sikert nem lehet egyik napról a másikra felépíteni, ezért öt évet adnak a projektnek.
