A beruházások második negyedéves növekedése jelentős részben a költségvetésből részben uniós támogatással finanszírozott fejlesztéseknek köszönhető, a vállalatokat pedig a munkaerőhiány és a magas bérköltségek ösztönzik beruházásokra – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH csütörtökön kiadott legfrissebb jelentését.
A gazdaság szereplői bizakodók
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) arról számolt be, hogy
az első fél évben 13,4 százalékkal haladta meg a beruházási teljesítmény a múlt év azonos időszakit.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a kiemelkedő eredmény elsősorban az állami és az uniós forrásokon alapuló fejlesztéseknek köszönhető. A beruházások növekedéséhez hozzájárul, hogy a jelentős belföldi és külföldi kereslet hatására sok cég bővíti a meglévő kapacitásait, valamint az, hogy egyes cégek a munkaerőhiány miatt új gépekkel biztosítják a termelést.
A következő időszakban továbbra is két számjegyű lehet a növekedés, de 2019-ben valamivel lassabb tempóra lehet számítani – jelezte előre Németh Dávid.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője számos beruházás befejezésével magyarázta, hogy a KSH felfelé módosított a beruházások tavalyi növekedési ütemét, a korábban közölt 16,7 százalékról 23,3 százalékra. Ennek fényében nem lenne meglepő, ha a tavalyi GDP adatokat is felfelé módosítaná a KSH, tett hozzá.
A Takarékbank elemzője egyetértett azzal, hogy a beruházásokat döntően az állami és uniós finanszírozású projektek húzták. Prognózisa szerint idén folytatódhat a beruházások kétszámjegyű növekedése, amit alátámaszt az építőipari szerződésállomány és a folyamatban levő beruházások soha nem látott értéke is.
A beruházásokat a lakás- és iroda átadási hullám mellett az uniós támogatású és tisztán állami beruházások is gyorsítják. A Liget, az Egészséges Budapest program, Paks, múzeum, oktatási és sport beruházások, várfejlesztések stb. önmagukban is évente több száz milliárd forinttal növelhetik a beruházások értékét a következő években.
A vállalatokat pedig technológiai, automatizálási, digitalizációs beruházásokra ösztönözheti a munkaerőhiány, valamint a bérköltségek várható további jelentős emelkedése. A Takarékbank ebben az évben 14 százalékhoz közeli növekedésre számít.
A bérnövekedés nem árt, hanem használ a versenyképességnek
A beruházások növekedése tehát arra utal, hogy a gazdaság szereplői bizakodóak a jövőt illetően és úgy vélik, hogy jelentős keresletet kell majd kielégíteniük a jövőben is. Különösen kedvező, hogy a beruházások együtt növekednek a bérekkel, ami arra utal, hogy a béremelkedés valóban képes növelni a termelékenységet, segítve a magyar gazdaság gyorsabb növekedési pályára állását. A folyamatot az állami beruházások mellett a társasági adókulcs 9 százalékra csökkentése is nagyban segítheti.
Ez megcáfolja azt a közgazdasági logikát, hogy alacsonyan tartott bérekre van szükség a gazdasági versenyképességhez. Valójában azonban úgy tűnik, hogy épp a növekvő bérek kényszerítik a vállalatokat a hatékonyságukat növelő beruházásokra, ezáltal a magyar dolgozók egyre termelékenyebbé válnak majd. Ez pedig a gyors béremelkedés fenntartásának kulcsa.
Mivel a beruházások a jövő gazdasági növekedésének nagyságára engednek következtetni, úgy tűnik, hogy jelentős új termelési kapacitások épülnek ki a magyar gazdaságban a jelenlegi fejlesztéseknek köszönhetően, amelyek a későbbi termelést alapozzák meg.
(MTI, Makronóm)
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Kiderült, hogy a paksi bővítés jelenleg a legnagyobb, építési engedéllyel rendelkező nukleáris projekt az egész Európai Unióban.
A beruházások munkahelyek tízezreit hozzák létre Magyarországon – húzta alá Szijjártó Péter külügyminiszter.
Ömleni fog a pénz Nyugatról és Keletről, közben pedig Magyarország gyártja a GDP-t.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
