Ha négy százalék feletti növekedést szeretnénk, akkor húsz százalék feletti beruházási rátára lesz szükség

A várható kihívások alapján különösen fontosnak nevezte az oktatás és a képzés fejlesztését, valamint a képzett munkaerőre épülő kreatív iparágak és az innováció erősítését. Sürgette a kis- és nagyvállalatok, valamint a magyar és a külföldi tulajdonú cégek termelékenysége közötti különbség mérséklését, amely a jegybank adatai szerint nemcsak az uniós, hanem a régiós átlagnál is kedvezőtlenebb.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a magyarországi bérszínvonal hiába marad el a nyugat-európaitól, a belföldi termelékenységtől nem áll távol, ezért a fizetések emelése miatt is szükséges a termelékenység javítása. 

Üdvözölte ugyanakkor, hogy a jegybank adatai szerint a vállalkozási szándék Magyarországon meghaladja az uniós átlagot, a vállalkozók adóterhelése csökkent az elmúlt években, a 250-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégeknél pedig kiemelkedő a bérdinamika.

Parragh Bianka közölte, hogy az MNB idén a gazdasági növekedés gyorsulására és a belföldi kereslet erősödésére számít. Hangsúlyozta, hogy az uniós források felhasználása 2020-ra visszaesik, és az építőipar bővülése már idén is mérséklődhet, a munkaerőhiány pedig egész Közép-Európát sújtja.

Hozzátette, hogy visszaeshetnek a beruházások is, ám a 4 százalék körüli éves gazdasági növekedéshez legalább 20 százalék körüli beruházási ráta szükséges. Alapvető érdeknek nevezte, hogy a Magyarországra érkező nagyberuházások kapcsolódjanak a képzéshez, kutatáshoz, fejlesztéshez, oktatáshoz, megjelenésükből pedig a belföldi beszállítói láncok is profitálhassanak.

A jegybank inflációs célja – mint mondta – várhatóan 2019 közepére teljesülhet, de az olajár vagy a GDP vártnál gyorsabb felfutása már az MNB következő – 2-3 hét múlva megjelenő – inflációs előrejelzését is befolyásolhatja. 

(MTI)