A jó hír, hogy nem vagyunk olyan sérülékeny pozícióban, mint 2008-ban.
„A kérdés persze az, hogy hogyan reagáljon a változásokra a magyar gazdaságpolitika. A jó hír, hogy nem vagyunk olyan sérülékeny pozícióban, mint 2008-ban, ezért a tőkepiaci turbulencia elsősorban nem súlyos pénzügyi stabilitási problémákat hoz, hanem a növekedési kilátásainkat árnyékolja be. Varga Mihály szavai tulajdonképpen erre a helyzetre reflektálnak, amikor a várhatóan ingadozó növekedésre és korlátozott fiskális mozgástérre utalnak. Ha ugyanis igazán lefordul a világgazdaság, akkor szükség lehet a költségvetési költekezés ingadozásokat tompító, élénkítő szerepére. Ez pedig csak megfelelően fegyelmezett költségvetési pozícióból lehetséges. Az uniós források felhasználása most van csúcson, így ez extra stimulust egy év múlva már nem hozhat. Ha akkor lesz szükség a gazdaságpolitika anticiklikus jellegének erősödésére, akkor nagy fiskális mozgástér kell. Ha a pénzügyminiszter erre a lehetőségre utalt tegnapi interjújában, akkor az az eddigi gazdaságpolitika alapálláshoz képest nem csak nagy fordulat, hanem szükséges fordulat is.
Felidézhetjük ennek kapcsán a 2010-es évet, amikor az európai adósságválság kitörésekor éles váltást kellett végrehajtani a gazdaságpolitikában. Az erős élénkítési kísérletet több körben végrehajtott, fegyelmezett kiigazítások váltották fel, igazodva a kényszerűségekhez. Érezhetünk párhuzamokat az akkori időszakkal, még ha a helyzet (a jelenlegi ismereteink szerint) egyelőre nem is igényel ennyire éles váltást.
Kihívásokkal a jegybank is szembesül: amennyiben a kockázatiprémium-sokk súlyosbodik, a jegybankon egyre erősebb lesz a nyomás, hogy változtasson a nagyon laza politikáján. Múlt héten még azt írtuk, hogy megítélésünk szerint az óvatos kommunikáció és a kiváró magatartás összhangban van a változásokkal. Azóta a hozamok feljebb kúsztak, a forint tovább gyengült, de az elmozdulások még nem jelentősek. Az MNB érezhető módon nagyon nehezen fog kimozdulni abból az erős elköteleződéséből, hogy a kamatokat tartósan alacsony szinten tartsa. De egyre inkább úgy érezheti, hogy »helyzet van«. Ha a tőkepiacon tovább növekszik a zavar, a spekulánsok biztosan megtalálják a kirívóan alacsony kamatokkal üzemelő Magyarországot, még akkor is, ha egyébként a stabilitási kockázatok alacsonyak. Tartósan gyengülő forint mellett az inflációs cél veszélybe kerülhet, és a hitelesség megőrzési érdekében egy ilyen esetben lépni kell. Annál biztosan előbb kell majd lépnie a jegybanknak, mint ahogy azt Argentínában és Törökországban láthattuk. Ebben a két országban a központi bankok különböző okokból annyira későn döntöttek az elégséges (?) szigorítás mellett, hogy már csak nagyon durva kamatemelésekkel tudták menteni a viszonylagos pénzügyi stabilitást.
A fokozott éberség időszakába léptünk.”
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
Az idő gyorsan fogy, az új német kormánynak a gazdaság megmentése érdekében a legrettegettebb tabunak, az adósságféknek kell nekimennie. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lesz szükség. A cél mindenképpen szentesítené az eszközt.
A legújabb magyar sikerekről a pénzügyminiszter számolt be.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a minimálbér 400 ezer forintra emelkedhet, miközben új lakhatási és beruházási programok indulnak.
A kohéziós támogatások mintegy hárommilliárd euróval növekedtek – és nem ez az egyetlen siker, amit elkönyvelhet hazánk az Európai Unió elfogadott 2025-ös költségvetése kapcsán.
Fabrizio Romano is megerősítette az erről keringő híreket. De az is kiderült, hogy nem csak Szoboszlai együttese szeretné megszerezni.
Az ukrán katonai hírszerzés szerint csaknem 580 ezer orosz katona harcol Ukrajna ellen.
