Javította a tevékenységi területéhez tartozó feltörekvő gazdaságok, köztük a magyar gazdaság idei növekedési ütemére adott előrejelzéseit szerdán Londonban ismertetett átfogó tavaszi prognózisában az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
Hangsúlyozta ugyanakkor azt a véleményét is, hogy a régió növekedési lendülete tavaly tetőzhetett, és már az idei évtől valamelyes lassulás valószínű.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni székhelyű bank – amely az elmúlt években kiterjesztette működését több arab országra a Földközi-tenger keleti és déli medencéjében – most először tartja éves közgyűlését Jordániában.
A rendezvény szerdai nyitónapján közzétett új előrejelzésében az EBRD közölte, hogy a magyar gazdaságban az idén 3,8 százalékos, jövőre 3 százalékos növekedést jósol. A pénzintézet 0,4 százalékponttal javította a magyar hazai össztermék (GDP) idei növekedési ütemére adott becslését novemberben kiadott előző előrejelzéséhez képest.
Működési területének egészében az EBRD az idén 3,3 százalékos, 2019-ben 3,2 százalékos átlagos növekedést vár a tavaly mért 3,8 százalékos növekedési átlag után. A teljes térség idei növekedési előrejelzését a bank a novemberi becsléshez képest 0,3 százalékponttal javította.
Szerdai tanulmányában a bank kiemelte, hogy a tevékenységi régió 2018-2019-re várt átlagos növekedési üteme az új előrejelzésben valószínűsített lassulás ellenére is magasabb lesz a 2014-2016-ban mért térségi átlagnál.
Az EBRD hangsúlyozta azt is, hogy a térségi átlagos GDP-növekedés tavaly rendkívül meredeken, csaknem 2 százalékponttal gyorsult. A bank számításai szerint az országcsport átlagos növekedése 2016-ban 1,9 százalékos, 2017-ben azonban már 3,8 százalékos volt, és a tavalyi harmadik negyedévben elérhette az 5 százalékot éves összevetésben, az egyes országok GDP-értékeivel súlyozottan és vásárlóerő-paritáson számolva. Ez 2011 harmadik negyedéve óta a leggyorsabb térségi növekedés volt éves alapon – áll az EBRD szerdán ismertetett új helyzetértékelésében.
A közép-európai és a balti térségben az EBRD számításai szerint a 2016-ban mért 2,9 százalékról tavaly 4,3 százalékra gyorsult a gazdasági növekedés. A bank új előrejelzése szerint ebben az országcsoportban az idén 3,8 százalékos, 2019-ben 3,3 százalékos növekedés várható. Az EBRD szerint a valószínűsíthető lassulás elsődleges okai között van a szakképzett munkaerő hiánya, amely a közép-európai és a balti régió középtávú növekedési kilátásait is korlátozza.
A bank hangsúlyozza, hogy a működési térség egészének további kilátásait is számos kockázat terheli. Ezek közé sorolja a szerdai jelentés azt, hogy az EBRD működési országainak vállalati szektorai az elmúlt évtizedben kihasználták a kedvező finanszírozási kondíciókat, és ennek következményeként az általuk mára felhalmozott adósságállomány a régió hazai össztermékének 61 százalékára duzzadt a 2007-ben mért 42 százalékról.
Ennek a vállalati adósságtömegnek a jelentős része ráadásul külső és/vagy devizában denominált adósság, ami sérülékenységet okozhat, ha a globális finanszírozási kondíciók gyors ütemben feszesebbé válnának – áll az EBRD szerdai elemzésében. A bank szerint mindez jelzi a helyi valuta- és részvénypiacok további fejlesztésének szükségességét a működési régióban.
A térségi prognózis Magyarországról összeállított fejezete kiemeli, hogy a magyar gazdaságban a beruházások értéke tavaly 16,8 százalékkal nőtt, és ez a második leggyorsabb növekedési ütem volt az Európai Unión belül. Ennek fő hajtóerejét az EU-folyósítások javuló hasznosítása adta, de szerepet játszott a vállalati szektornak nyújtott hitelezés régóta várt élénkülése is. A magánszektorbeli hitelkihelyezés éves növekedési üteme 2009 szeptembere óta negatív volt, és csak 2017 augusztusában fordult pozitív tartományba – hangsúlyozza az EBRD szerdai elemzése.
A bank szerint a magyar gazdaság növekedésének fő motorja továbbra is a magánfogyasztás, amelyet az elkölthető jövedelmi hányad jelentős emelkedése élénkít.
A magyar gazdaság az EBRD várakozása szerint az idén is erőteljes, 3,8 százalékos ütemben növekszik; a bank jövőre 3 százalékos magyar GDP-bővülést vár.
Az EBRD szerdai jelentése szerint az előrejelzést terhelő fő kockázatok közé tartozik az euróövezet esetleges lassulása, valamint az egyre súlyosabb munkaerőhiány. A bank adatai szerint a munkaerő-szűkösség 2018 első negyedében a magyar iparvállalatok csaknem 90 százalékában jelentkezett termeléskorlátozó tényezőként; ez a legmagasabb arány az Európai Unióban.
(MTI)
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
A Tisza-kormány tervei szerint a jelenlegi 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra csökkentenék.
Friedrich Merz a mennybe viheti a magyar miniszterelnököt – vagy magával ránthatja az éjfekete semmibe. Kohán Mátyás írása.
Oroszország homlokegyenest szembemegy az Egyesült Államok elrettentési stratégiájával.
Nem csupán kelet-közép-európai összevetésben állunk jobban több országnál.
Kiss Rajmund: Oroszország számára az Európai Unió vezetői nem hiteles közvetítők.
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
