Amíg mi dolgozunk, a robotunk kitereget – ma még sci-fi, de valósággá válhat
Ma úgy néz ki, inkább az unalmas és veszélyes munkáktól szabadítanak meg minket – akár néhány éven belül az otthonunkban is.
2010 előtt kevésbé érte meg Magyarországon munkából élni, mint 2010 után. A kormányzat a rendkívüli államadósság-emelkedésből sem volt képes ellátni feladatait, ezért a bérköltség közel háromnegyedét is elvonták a munkavállalóktól, amikor az átlagbért keresők fizetése emelkedett. A marginális adóék már a visegrádi országok szintjére csökkent, a kedvező folyamatot a politikai instabilitás viszont veszélybe sodorhatja.
Jobban megéri dolgozni
2010 előtt kevésbé érte meg Magyarországon munkából élni, mint 2010 után. A kormányzat a rendkívüli államadósság-emelkedésből sem volt képes ellátni feladatait, ezért a munkaköltség közel háromnegyedét vonta el a munkavállalóktól.
Mindeközben, míg a szociális ellátórendszer relatíve nagyvonalú volt, a munkát terhelő adók tovább nőttek. Mivel kisszámú dolgozó viselte az inaktívak eltartásának egyre nagyobb terhét, még kevesebbeknek érte meg munkát vállalni.
(Eközben nagyvállalatok jelentős adókedvezményeket élveztek.)
A magyar kormány 2009-ben egy tízezer forintos fizetésemelésből 2800 forintot hagyott a munkavállalónál, a marginális adóék 72 százalék volt. A többi visegrádi ország eközben csak legrosszabb esetben vonta el a béremelés felét. Nem csoda, hogy régiós versenytársaink könnyebben átvészelték a 2008-as válságot, míg Magyarország sokszorosan egyensúlytalan gazdasággá vált. A marginális adóék 2018-ra azonban 43 százalékra csökkent (a családi adókedvezményeket figyelembe véve).
2010 után alapvető fordulat következett: a gazdaság versenyképességének helyreállítása érdekében megkezdődött a munkavállalói terhek csökkentése. A következetes gazdaságpolitikai lépéseknek köszönhetően a magyar átlagbérekre rakodó adóteher már 2013-ra a többi visegrádi ország szintjére csökkent.
A 2010 előtti nyolc év neoliberális gazdaságpolitikája a munkavállalókra és a hazai vállalatokra támaszkodott a közteherhek cipelésében, miközben a többnyire külföldi hátterű nagyvállalatokat és a leggazdagabb csoportokat mentesíteni igyekezett a közös kasszához való hozzájárulástól.
Így a munkavállalók terhei csökkenhettek, és a magyar családok egyre jelentősebb támogatáshoz juthattak. Mindez a növekvő fogyasztásban, a gyorsuló gazdasági növekedésben és a csökkenő államadósságban is megmutatkozik.
A munkavállalói terhek csökkentésére a szektorális különadók, tehát az oligopol- vagy monopoljellegű piacokon működő multik megadóztatása, az államadósság kamatterheinek csökkenése és a gazdaság fehéredése biztosított lehetőséget.
Adatok forrása: OECD adatok, 2017-2018-ra Századvég-számítás.